A külföldi sajtóban is téma lett a huxit

Nemcsak a hazai, a külföldi sajtó is foglalkozik azzal, hogy vajon Magyarország lesz-e a következő uniós tagállam, ami elhagyja az EU-t.

2021. augusztus 22., 13:02

Szerző:

Orbán Viktor az elmúlt években egyre agresszívebben ütközött az EU-val, utoljára épp egy magyar törvény miatt, amely megtiltja az úgynevezett homoszexuális és transzszexuális propagandát a kiskorúak körében. Ezekben a vitákban Orbán egyre világosabban kifejezi, hogy a jelenlegi formájában elutasítja az EU-t” – áll a Deutsche Welle (DW) „Akarja-e Orbán a huxitot?” című cikkében.

A DW a Magyar Nemzetben megjelent „Ideje beszélnünk a huxitról” című írást vette górcső alá, és azt, valóban elképzelhető-e, hogy Magyarország lesz a következő EU-s tagállam, ami elhagyja az uniót.

A DW cikke először a Magyar Nemzetet értékelte. A portál szerint egy olyan platformról van szó, amely tartalma rendszerint a magyar kormány álláspontját tükrözi, és mint írják, a Magyar Nemzet arra szolgál, hogy felmérjék egy-egy kormányzati álláspont fogadtatását. Majd megjegyzik: a huxitot feszegető cikknek is ez volt a célja. A német lap szerint a közvélemény nem fogadta pozitívan az írást, sőt: „mintha bombát robbantottak volna: a nagyobb platformok szinte mind beszámoltak a cikkről, az ellenzéki politikusok elborzadtak, a kommentelők nagy része pedig aggodalmát fejezte ki az írás miatt” – jegyzi meg a DW.

Ezt követően a Magyar Nemzetben megjelent írás szerzőjéről írnak. „A cikket Fricz Tamás politológus írta, aki közismert a radikális jobboldali álláspontjairól” – tette hozzá a DW. Szerintük Fricz Tamás vezető tagja az Orbán Viktorhoz közel álló fontos szervezeteknek, kiemelik a Civil Összefogás Fórumot (CÖF). A Fórum, mint írják, rendszeresen szervez különböző demonstrációkat, ahol a több tízezer vagy százezer résztvevő többsége gyakran felszólal az EU ellen. A DW többek között egyébként ezért tartja valószínűnek, hogy a Fricz cikkéről előzetesen tájékoztatták a kormányt. „Talán még egyet is értettek vele” – jegyzik meg.

„Az EU-ból való kilépés továbbra sem érdeke Orbánnak” – mondta Krekó Péter politológus a DW-nek. „Az ő érdeke, hogy az EU ellen fordítsa a magyar közvéleményt, azért hogy egy esetleges huxittal zsarolni tudja Brüsszelt. Ebből a szempontból az a célja, hogy növelje az ellenségeskedést az Unióval szemben Magyarországon” – tette hozzá a politológus. Krekó megjegyezte, szerinte Orbán Viktor is felhasználja majd a narratívájához, hogy Magyarország egyre kevesebb pénzt kap az EU-tól, és a magyarok túlnyomó többsége stabilan Európa-párti.

A DW úgy zárja a cikkét, a Magyar Nemzet véleménynyilvánításával kapcsolatos reakciókból egy dolog nyilvánvaló: a nyílt huxit-vitával Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke végleg kettészakítaná országát. A Deutsche Welle írását egyébként több külföldi portál is átvette, köztük a horvát Jutarnji list és a szerb N1 is.

Benne volt a levegőben

Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója nemrég arról beszélt az ATV-ben, hogy a magyarok többsége valóban EU-párti. A Medián júliusi, reprezentatív felmérése alapján a szavazókorú lakosság 83 százaléka szeretne unión belül maradni. A megkérdezettek 11 százaléka ellenzi Magyarország uniós tagságát, 4 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a felvetésre. A felmérésből az is kiderült, hogy még a kormánypárti szavazók 79 százaléka is az Európai Unió mellett teszi le a voksát. Az ellenzéki szavazóknál ez a szám 90 százalék.

Hann Endréék még Fricz Tamás cikkének megjelenése előtt készítették a közvéleménykutatást, amivel kapcsolatban azt mondta: szerinte a levegőben volt, hogy a huxit téma lesz. De megjegyezte: bár arra nem számított, hogy olyan nyíltan, ahogy azt a Magyar Nemzet cikkénél láthattuk. Hann egyébként egy a Válasz Online-on publikált elemzésre hivatkozva mondta, úgy véli, ha a kormány tartósan el tudja hitetni legalább a saját szavazóival, hogy az EU nem ad pénz Magyarországnak, és ezt megfelelően tudja kommunikálni is, elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy megváltozik a magyarok hozzáállása az EU-s tagsággal kapcsolatban. Hann egyébként hozzátette: az uniós tagság nemcsak pénzt jelent, példaként a személyek szabad mozgásának szabadságelvét is felhozta. „Szerintem alig van olyan család, akinek ne lenne olyan ismerőse, családtagja, aki kint tanul vagy dolgozik”.

(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagállamai vezetőinek videókonferenciáján a Karmelita kolostorban 2021. január 21-én. A megbeszélés középpontjában a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések koordinálása, valamint a beoltás felgyorsításának szükségessége áll. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

 

 

21:31

A korábbi kerek évfordulókhoz képest szerényebb külsőségek közepette volt kénytelen ünnepelni a 70. születésnapját az orosz elnök. A Blikk úgy tudja, hogy – a korábbi évekkel ellentétben – Orbán Viktor és a hivatalban lévő köztársasági elnök sem köszöntötte fel az orosz elnököt.

19:41

Helyi népszavazást kezdeményez az LMP a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról, mivel attól tart, hogy annak jelentős vízfelhasználása felgyorsítja a város kiszáradását – jelentette be Murguly Mátyás, a párt helyi politikusa pénteken sajtótájékoztatón.

2022. október 7., 16:44

Október 18-án 11 órakor kísérik utolsó útjára Szakcsi Lakatos Bélát, a magyar dzsessz kiemelkedő alakját. Az október 2-án 80. életévében elhunyt Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművésztől, a nemzet művészétől a Fiumei úti sírkert 41-es művészparcellájában vesznek végső búcsút.