A köznevelési helyettes államtitkár a nyelvtanárok felkészültségét javítaná a tragikus idegennyelvi adatok nyomán

Heteken belül a kormány elé kerül az idegennyelvi stratégia, miután lehangoló képet festett a magyarok nyelvtudásáról a kormány megrendelésére készült felmérés – mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban.

A kormány által 2017 nyarán megrendelt, nemrég elkészült és a hazai nyelvoktatási, -tudási viszonyokról kritikus képet festő felmérés eredményeivel szembesülve munkához lát a kormány. Annál is inkább, mert 2020-tól csak az juthat be a felsőoktatásba, akinek államilag elismert középfokú nyelvvizsgája van. Mint a felmérésből ismertté vált, a nyelvtudásukról oklevelet szerzők száma évek óta esik:

tíz év alatt 174 ezerről 116 ezerre esett a nyelvvizsgakísérletek száma, és csak a kétharmaduk volt sikeres.

„Az idegennyelvi stratégia a következő hetekben a kormány elé kerül” – mondta erre reagálva az InfoRádiónak Maruzsa, aki arról is beszélt, milyen intézkedésekkel próbálják a diákok nyelvtudását fejleszteni. S köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint feladatot jelenthet a szaktanácsadás, a továbbképzés fejlesztése, ahol szükség lehet többletforrásokra. Módszertani központokat kell kialakítani az érintett egyetemeken, ahol tovább tudják támogatni a nyelvtanárok szakmai felkészültségét.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor általános iskolából középiskolába kerülnek a gyerekek, csak 31 százalékuknál végeznek nyelvi szintfelmérést, ami miatt a gimnáziumok nem tudnak támaszkodni a tanulók korábban megszerzett nyelvtudására. Erre is több erőforrást fordítana a kormány, arra pedig több pénzt, hogy a nyelvtanárnak tanuló egyetemisták több ösztöndíj-lehetőséghez jussanak anyanyelvi környezetben. Hasonlóan több figyelmet szentelne a kabinet annak, hogy

a Magyarországon tanuló, például angol anyanyelvű egyetemistákat valamilyen formában bevonják az angol nyelv iskolai oktatásába, amivel a jelenlegi pedagógushiányban is jobban előre lehetne lépni.

Maruzsa Zoltán szerint nem az óraszámmal van a fő probléma, és az ideális létszámú nyelvi csoportoktól (11-15) sem állunk messze. Szintén pozitív folyamatként írja le, hogy évek óta 2-2 százalékkal nő azon tanulók száma, akik nyelvvizsga birtokában lépik át az egyetem küszöbét, a jelenlegi arányszám 70 százalék.

A helyettes államtitkár szerint a lakosság nyelvtudása „nagyon sokat javult az elmúlt években", de így is az európai átlag alatti.

„2007-ben a lakosság 25,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadható szinten beszél legalább egy idegen nyelvet. 2016-ban már a megkérdezettek 42,4 százalék nyilatkozott így” – elevenítette fel az Eurostat statisztikáit a helyettes államtitkár.

Ezzel szemben tény: Magyarországon a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél idegen nyelvet. Ezzel a szomorú adattal utolsók vagyunk az Európai Unió tagországai között.

Lemaradásunkról sokat elárul, hogy még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett van az idegen nyelvet beszélők száma, az uniós átlag pedig 66 százalék, azaz az EU-polgárok kétharmada beszél még egy nyelvet az anyanyelvén kívül. Egyedül az Angliában élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban „igennel” arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk mi következünk 49 százalékos aránnyal.

És a helyzet, úgy tűnik, nagyban köszönhető a magyar oktatási rendszernek, s hiányosságainak. Magyarországon ugyanis a 4. évfolyamtól kötelező a nyelvoktatás. Hiába van lehetőségük az iskoláknak, hogy kisebb évfolyamokban is tanítsanak idegen nyelvet, hazánk lemaradt a legkisebbek nyelvoktatásában.

Magyarországon a 11-12 évesekig az iskolások 59 százaléka tanul valamilyen idegen nyelvet, ebből 1,3 százalék kettőt. Szlovákiában ez 84 százalék, Ausztriában 100 százalék.

A középfokú oktatás alsó tagozataiban tanuló diákok mintegy 60 százaléka, az előző évhez képest 1,1 százalékkal többen választottak legalább két idegen nyelvet 2015-ben. Ezzel szemben Magyarországon az adott korcsoportban több mint egy idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya csökkent az előző évhez képest.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, a Eurostat 2016-os jelentése szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan – 58,8 százalékuk – két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

De nemcsak a hivatalos uniós statisztikák szerint, hanem minden nemzetközi felmérésben alulteljesít a magyar társadalom a nyelvtudás tekintetében. Az EF Education First tavalyi vizsgálata szerint a magyarok angol nyelvtudása a korábbi évekhez képest négy helyett esett vissza a rangsorban (Szerbia és Románia mögé), de némileg váratlanul még így is a 19. helyen állunk a 80 országot tömörítő mezőnyben. 2012-ben Magyarország még az előkelő 8. helyen állt.

 

Ráadásul a kormány rendelete szerint 2020-tól csak az vehető fel egyetemre, főiskolára, aki legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Csakhogy a statisztikák szerint 2016-ban 51 689-en tettek nyelvvizsgát a 14-19 évesek közül, vagyis valamivel többen, mint egy évvel korábban. Azonban ez még mindig jócskán elmarad a 2005-östől, amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 14-19 éves fiatal nyelvvizsgázott, a nyelvtudásukról bizonyítványt szerző tizenévesek száma az azt követő, s főként a 2010 utáni években azonban meredeken csökkent. Ha továbbra is így alakulnak a statisztikák, akkor nem biztos, hogy minden diák meg tudja ugrani a 2020-as követelményeket, nem beszélve arról, hogy a tanárhiány miatt a helyzet egyre súlyosabb.

A fenti adatok alapján a szakértők szerint az várható, hogy 2020-tól érettségizők további tízezrei szorulnak majd ki a felsőoktatásból a kötelezővé vált nyelvvizsga miatt.

A 2017 elején lezárult ombudsmani vizsgálat szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely László, az alapvető jogok biztosa javasolta az emberi erőforrások miniszterének az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

Nem hallgattak rá, noha akkor is egyértelmű volt: a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesült érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát.