A koronavírus után is lesz mivel megküzdeni: a tavaszi vihar árrobbanást hozott

Februárban az infláció 3,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtti értékhez képest, ám az élelmiszerek esetében ez elérte a 3,4 százalékot is. A legtöbb elemző 2021-ben 3,5-4 százalék közé várja az átlagos pénzromlást, de ha maradnak a tavaly óta tartó tendenciák, akkor az élelmiszer-agrárgazdaság áremelkedése továbbra is lekörözi majd a legtöbb ágazatot.

Fizessen elő a 168 Óra nyomtatott hetilapra itt!

Ez itthon azért különösen rossz hír, mert a KSH összegzése szerint Magyarországon a fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot: míg a múlt évben a vásárlásainknak átlagosan a 26,4 százalékát költöttük élelmiszerre, az Európai Unióban az élelmiszer csak 16 százalékát képezte a kosárnak. Az élelmiszerek drágulása különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat sújtja, hiszen ők a keresetükből arányaiban többet költenek élelmiszerekre az átlagnál. Míg az unióban csökken az élelemre költött pénz, addig itthon az utóbbi 4-5 évben enyhén emelkedik.

Az élelmiszerek szinte a teljes palettát lefedő áremelkedése és a benzinár hajmeresztő szárnyalása egyértelműen a leghúsbavágóbb változás, amit a vásárlók tavasz óta tapasztalnak, ugyanakkor a mostani meglódulás csak a jéghegy csúcsa. A tavaly növekedésnek induló élelmiszerárak áprilisban érték el 8,7 százalékos csúcsukat, ami részben annak volt köszönhető, hogy az emberek megrohamozták a boltokat, és elkezdtek élelmiszert felhalmozni, ami felhajtotta az árakat. A 2020-as év másik árfokozó tényezője a rekordgyenge termés volt, de az inflációt a globális ellátási láncok szétszakadása is fokozta, hiszen a szállítási korlátozások, a bizonytalanság elakadásokat okozott a nemzetközi szállítmányozásban. Mindehhez csatlakozott még a gyenge forint is – magyarázta Forgács Máté, a GKI kutatója, aki szerint Magyarország globális trendekkel ellentétes gazdaságpolitikája is elősegíti a pénzromlást. Miközben az elmúlt évben világszerte nem volt infláció, nálunk már a járvány előtt meglódult a pénzromlás, ami a pandémia alatt továbbgyűrűzött.

„Ha a zöldség-gyümölcs kínálatot nézzük, nincs mit csodálkozni a magas árakon, hiszen a tavaszi primőrök időszaka van: tavalyi már nincs, ideiből még nincs” – magyarázza kérdésünkre dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Ilyenkor a fóliás zöldség mellett az import kerül a piacra, amelynek árában a forint-euró változás önmagában okozhat 5 százalék körüli emelkedést. A szervezet szerint ebben a szférában nincs nagyobb piaci zűr, de a folyamatos költségnövekedés a munkabérek és a logisztika terén hosszú távon azért emeli az árakat.

Forintban minden drágább

„A nyersanyagárak egy szuperciklus felszálló ágában vannak, ami általános drágulást hoz a fémek, a gabona, a szója és a napraforgó piacán. Így kerül többe a takarmány, a kenyér és a hús. Még nem tudni, hol áll meg a folyamat” – mondta el lapunknak Torba Tamás gazdasági elemző, aki elsősorban a forint vészes gyengülésével magyarázza a nemzetközileg jegyzett termékek, így a hazai takarmányok drágulását. „Az exportpiacokon jobb áron eladható a magyar gabona, ez pedig árfelhajtó hatású.” A takarmány drágulása a legjobban a húsárakat dobja meg. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint a 30-50 százalékos takarmánydrágulásból arra lehet következtetni, hogy a következő hónapokban érdemben drágulhatnak a húsok.

A mezőgazdasági termékek tehát az egész világon drágulnak a munkaerő, a szállítmányozás és a nyersanyagok drágulása miatt. A logisztika drágulását még az egész világot érintő szállítókonténer-hiány is „segíti”, hiszen emiatt többszörösére emelkedett a konténerbérlés és -szállítás ára.

Mivel a mezőgazdaságban sok hozzávaló – vetőmag, műtrágya, növényvédők – külföldről érkezik, ha a forint gyengül, ezek is drágulnak – kapcsolódik be a helyzetértékelésbe dr. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, majd hozzáteszi, a mezőgazdaságban tapasztalt 10 százalékos béremelés is érezteti a hatását. A szakember szerint van egy terület, amit nem tudott elérni az inflációs hullám, ez pedig az energiaszektor. Mivel a kormány a háztartási rezsi (kivéve a fa, szén, PB-gáz) 80 százalékát befagyasztotta, így ez nincs hatással az árindexre.

Izgő-mozgó olajár

„A szállítmányozás és az élelmiszerár-emelkedés második fő felelőse az olajár, amely a pillanatnyi hangulat szerint alakul, de szinte biztos, hogy egyelőre erősödni fog – mondta a gazdaságkutató cég vezére, aki a miértekre is választ ad. – A COVID indulásakor összeomlott a kereslet, ami történelmi zuhanást eredményezett: 2020 tavaszán 30 dollár körül árultak egy hordót. A termelők hiába fogták vissza a kínálatot, ilyen alacsony eladási ár mellett már kitermelni sem érte meg a nyersolajat. Azóta viszont újra fellendült a piac, és az előállítási költségek is nőnek, különösen a drágább palaolaj-kitermelés miatt” – tette hozzá.

Torba Tamás rögtön leszögezi, rossz úton járnak, akik úgy hiszik, az olajpiacot valamiféle háttérhatalom irányítja, azt ugyanis nem könnyű manipulálni. Ezt a szektort szerinte egyértelműen a kereslet-kínálat változása alakítja. Ugyanakkor kiemeli, hogy a nemrég csillagászatira emelkedő 70 dolláros hordónkénti ár (amely azóta visszaesett 55-60 dollárra) egy hamis keresletnövekedési illúzió eredménye. Mivel rendkívül olcsó volt az olaj, különböző befektetési alapok és spekulatív üzleti csoportok jelentős készleteket vásároltak fel. Így tett a járványt gyorsan maga mögött hagyó Kína is. Tőlük veszi most drágán a világ a benzinnek valót. A közgazdász szerint azonban ebből mégsem az következik, hogy be kell rendezkednünk a 450 forintos vagy afölötti benzinárra. A kitermelők érdeke azt diktálja, hogy 60 dollár felett minden csepp olajat évekre előre eladjanak. Hiába van tele ugyanis a föld olajjal, bolygónk földgáztartaléka pedig beláthatatlan időre elegendő, az elektromos autózás és a zöldenergia terjedése a kőolaj iránti keresletet (és az árat) a mostani szinten stabilizálja, vagy hosszú távon csökkentheti is. Az elemző okfejtését alátámasztja Kína felturbózott megújulóenergia-beruházási sorozata: a keleti nagyhatalom nemrég akkora naperőműparkot helyezett üzembe, amelynek teljesítménye egyenértékű a paksi atomerőműével.

Kötelező költekezés

Dr. Molnár László úgy véli, ha tényleg lesz nyári nyitás, a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatások szintén hatással lehetnek a fogyasztói árindexre (infláció). A vendéglátás és a turizmus tavalyi mélyrepülését az idei forgalom képes volt alulmúlni, hisz az jelenleg a nullához konvergál, de a második fél évben várható nyitás megmentheti a túlélőket. Addigra ugyanis sokan csődbe mennek, így érezhetően kevesebben fognak tudni kinyitni – mondja az elemző. Szerinte ekkor az éttermeket, vendéglátóhelyeket megrohamozók borsosabb árakkal fognak találkozni, hiszen a vállalkozók be akarják majd hozni az elszenvedett veszteséget.

 

 

A GKI vezetője arra is rámutatott, hogy a vendéglátásban nagy súlyú Széchenyi- és Szép-kártya típusú cafeteria-rendszerek is hozzájárulnak a turizmus drágulásához. Mivel a béren kívüli juttatásokból az idei első fél évben semmit sem költöttek szállásra, az embereknek a nyitáskor hirtelen nagy összegeket kell elkölteniük a kártyájukról, hogy év végéig ne vesszen el a pénzük. Arra a kérdésre, hogy ez miért okozhat áremelkedést, az igazgató a balatoni szálláshely-szolgáltatók tavaly nyári reakciójával példálózik. „Amikor a járvány enyhülése miatt nyáron kinyitott az ország, rögtön 30-40 százalékkal drágult a Balaton. A nagy roham miatt sokak számára nem maradt hely a 3 csillagos szállásokon, ezért inkább bevállalták a drágább, 4 csillagos hoteleket, mint hogy elvesszen a Szép-kártyán tartott pénzük. Tehát nemcsak több szállást, de drágábbakat is vettek ki az emberek, ezt tetézte a vendéglátók áremelése is.” „Amikor a kereslet hirtelen rázúdul a piacra, könnyű árat emelni, mert az sem tartja vissza a nyaralni vágyókat” – szemléltette a folyamatot dr. Molnár László, majd hozzátette, más szektorokban már nehezebb lenne elfogadtatni egy áremelést. Torba Tamás ezzel szemben úgy véli, abban az étteremben, amelyik árat emel, nem fognak tolongani az emberek.

Spóroltunk is, meg nem is

Bár a koronavírus-járvány előnyeiről nehéz lenne hosszú könyvet írni, az biztos, hogy általánosan csökkentette a fogyasztást, nem tudtuk elkölteni a pénzünket arra, amire egyébként szoktuk. A home office és a korlátozások miatt alig fizettünk a közlekedésért, a vidéki és külföldi útjaink elmaradtak. Egyre többen kezdtek el otthon főzni, nem mentünk moziba, színházba, koncertre, szórakozni, sportolni, nem vettünk ruhát stb. A lakosság megtakarítási üzemmódba kapcsolt egyrészt a zárlat miatti kényszerűségből, másrészt óvatosságból és a bizonytalan egzisztenciális kilátások miatt. Az MNB jelentése szerint is magasra szökött a magyar háztartások nettó megtakarítása, de a dokumentum azt is megállapítja, a megtakarítások egy része például a megkapott babaváró hitelekből történt. Másrészt a hitelmoratórium miatt ki nem fizetett törlesztőrészletek is növelik a megtakarítások összegét: a tavaly decemberi adatok szerint 2000 milliárd forint maradt a családoknál és vállalkozásoknál. Mindent együttvéve a bankszámlákon tartott betétek növekedése tavaly meghaladta a 200 milliárd forintot, ami majdnem kétszerese az előző év azonos időszakában mértnek. Mivel a magyarok többsége kockázatkerülő, és számít arra, hogy gyorsan kelleni fog a pénz, a befektetések és alapok helyett egyértelműen a likvidebb megtakarításokat (bankbetétek, készpénz) preferálták, az állampapírok közül is csak a MÁP+ tudta megtartani a pozícióját.

Torba Tamás úgy látja, akiknek a járvány alatt nem csökkentek a bevételei, azok valóban lelkesen halmozzák fel a pénzt, és a nyitáskor ki fognak robbanni a piacra, hogy bepótolják elmaradt fogyasztásaikat. Ám a járvány vesztesei, a napi gondokkal küzdők nem tudtak megtakarítani. Arról pedig, hogy hány ember veszítette el a munkahelyét, a bevételeit a járvány miatt, hallgat az állam. A szakember szerint a kormányzat a kivéreztetett gazdaságot és a megnövekedett államháztartási hiányt uniós pénzekből tervezi kompenzálni. „Magyarország a jövőben több forráshoz jut, ami jó hír, de a pénzek pályázati elosztása a magyar bürokrácia miatt borzasztó nehézkes. Ausztriában pár hét alatt kiutalják a pályázati összeget, itthon évekig is eltart az átfutás” – mondja a közgazdász.

Dr. Molnár László szerint a hitelmoratórium is a nyitáskor várható fogyasztási boom ellen fog hatni. A részletfizetés felfüggesztését a hitelesek 45 százaléka kérte, ők a járvány eleje óta sem tőkét, sem kamatot nem törlesztenek. 2021. január elsejétől a rászoruló társadalmi csoportok újabb fél évre hosszabbíthattak, de júniusra az ő moratóriumuk is lejár. Aki a nyártól hirtelen elkezd törleszteni, kevesebb pénze jut mindenre – figyelmeztetett a GKI vezérigazgatója.

Drágulás után béremelés?

Molnár László szerint az áremelések okozta infláció maga után vonhatna bér- és nyugdíjemelést. Ez részben megtörténik, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum is várhatóan 4 százalékkal fog emelkedni, ami valamivel több, mint egymillió embert érint.

A vállalkozások azonban a válságos helyzetben nem valószínű, hogy bért tudnának emelni. A szakértő úgy számol, a nyugdíjak esetében inflációkövetésre, nyugdíjprémiumra és/vagy a beígért 13. havi következő részletére lehet számítani, így idén egy 5-5,5 százalékos reálnyugdíj- emelés várható.

A jegybank felett mindig kék az ég

A Magyar Nemzeti Bank március közepén publikálta idei első inflációs jelentésének legfőbb makrogazdasági előrejelzéseit, ami alapján gazdasági élénkülést és „cselekvést igénylő” inflációs rátát jósol. Matolcsy György jegybankelnök úgy fogalmazott, az idén várható 4-6 százalékos növekedési kilátás a tavalyi, „drámai” 5 százalékos visszaesést követően olyan visszapattanást mutat, amire száz éve nem volt példa. A fergeteges gazdasági fellendüléshez szerinte három dolognak kell teljesülnie: legyőzni a vírust, megőrizni az árstabilitást, és újra növekedési pályára állítani a gazdaságot. Molnár László szerint azonban a jegybank által közölt számok mást sugallnak. Ha a GDP 4-6 százalékos emelkedését a 2019-ben mért 5,2 százalékhoz mérjük, már cseppet sem beszélhetünk évszázados csúcsról, tehát a idén csupán a két évvel ezelőtti szintet fogjuk tudni hozni – árnyalta a képet a GKI vezetője.

A szakember szerint ez az alacsony növekedési terv azért is érthetetlenül szerény, mert a kormány rengeteg pénzt ad multicégeknek, hogy akkumulátorgyárakat építsenek hazánkban. Egy-egy ilyen gyár GDP-hez való hozzájárulása pedig önmagában fél százalék. A dél-koreai SK Innovation 680 milliárd forintból épít gyárat Iváncsán, ami példa nélküli Magyarország történetében. „A következő években ráadásul közel negyven ehhez hasonló gyár épülhet. Rengeteg forrás megy gyárbővítésekre, a Mercedes és az Audi is fejleszt.”

Matolcsy emellett az inflációt csak átmenetinek nevezi, miközben Nyugat-Európában tartós inflációs trendről beszélnek. Torba Tamás szerint az infláció megugrása azért sem kerülhető el, mert a magyar gazdaság kitett a nemzetközi folyamatoknak, és amíg a jegybankelnök a végsőkig ellenáll a kamatemelésnek, addig a forint gyengülni fog. Így az átváltás miatt az importcikkek ára biztosan emelkedni fog. A közgazdász úgy látja, a forint mögött jelenleg nincs vásárlóerő az alacsony alapkamat és hozamok miatt, de közrejátszik benne az is, hogy a járvány alatt zajló laza monetáris politika forintbőséget teremtett. „Hiába mondja a kormány, hogy a vállalkozók vegyenek fel hitelt a talpra álláshoz, ha a többségük nem hitelképes” – teszi hozzá.

Az elemző szerint Matolcsytól nem állnak távol a mostanihoz hasonló hurráoptimista víziók, de szavaiban ezúttal kormánykritika is megbújik. A jegybankelnök ugyanis a fellendülés feltételeként nevezi meg, hogy komoly pénzügyi injekciót kapjon a gazdaság. „A forrásokat pedig minden szereplő számára elérhetővé kell tenni, nemcsak a barátok körében osztogatni” – egészíti ki Matolcsy szavait Torba Tamás, aki a bulinegyedből ismert Szimpla Kertet hozza fel példának. A tulajdonos, Zsendovits Ábel berlini vállalkozása bedőlésekor a német kormány nemcsak a béreket, a bérleti díjakat, a közüzemi számlákat kompenzálta, de az átlagforgalmuk 95 százalékát is kifizette, mintha lettek volna vendégeik. Míg Ábel a 116 alkalmazottjából tízet tudott itthon megtartani, a berlini szórakozóhelyén egy embert sem kellett elbocsájtania. Torba Tamás szerint a német szintet nem lehet elvárni, de ekkora különbség nem elfogadható.

Fizessen elő a 168 Óra nyomtatott hetilapra itt!

(Kiemelt grafika: Zimmermann Zsolt)