A kormánypárti professzorok is beszálltak a kormány-MTA vitába
A Professzorok Batthyány Köre azt javasolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. A levelet a PBK Elnöksége nevében Náray-Szabó Gábor küldte el Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének, illetve Lovász Lászlónak, az MTA elnökének, és az Akadémiai Dolgozók Fóruma tette közzé Facebook-oldalán.
A levél azzal kezdődik, hogy a PBK tagjait is nyugtalanítja, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer újjászervezése során az MTA kutatóhálózat működési modelljének átalakításával kapcsolatos tárgyalások akadoznak, az elmérgesedő hangulatban pedig késik a megoldás. Álláspontjuk szerint ez egyaránt káros a magyar kutatói közösség és Magyarország számára is. Ezért brit és német modell bevezetését ajánlják.
Eszerint javasolják, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely a kellő autonómia biztosítása mellett venné át az MTA kutatóhálózatának működtetését és fenntartását. Ez elképzelésük szerint paritásos struktúrában működne, vagyis a kormány delegálná a tagok többségét az irányító-felügyelő testületbe, az akadémia pedig a szakmai-tudományos testületbe. Véleményük szerint ez a modell a vagyonnal kapcsolatos kérdéseket is rendezné.
A PBK azt is megjegyzi, hogy kiváló kutatás nem képzelhető el alapfinanszírozás nélkül, mivel a pusztán projektalapú működés bizonytalanságot szül a kutatói körben, és feleslegesen nehezíti meg a működtetést. Úgy látják, hogy a január végén meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programban a pályázók egyenlőtlen eséllyel szerepelnek, ez pedig orvosolandó.
Náray-Szabó GáborAhogy írják, az átvilágítási folyamatot a profiltisztítás biztató lépésének tekintik. A meghatározó kutatási infrastruktúrával és letisztult kutatási profillal (jelentsen ez bármit is) rendelkező intézetek működtetése hatékonyabb lehet egy erre a célra létrehozott kutatóhálózati szervezetben.
Információink szerint Lovász László és Palkovics László is elfogadta, hogy tárgyaljanak a közös alapítványról, erről már értesítették is Náray-Szabó Gábort.
Palkovics László azt írta válaszában, hogy a javaslatokkal egyetért, és kész tárgyalni. Lovász László pedig azt válaszolta, hogy az MTA készen áll a tárgyalásokra.
Egy kutató portálunknak mindezt úgy kommentálta, ezek szerint a miniszter hosszú kihagyás után újra tárgyalna az MTA elnökével, de a PBK javaslata is elvenné az MTA-tól a kutatóhálózatot.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma bejegyzésében azt írta, hogy a PBK javaslatának egy része ugyan a csütörtökön és pénteken már kiszivárgott miniszteri terveket ismétli meg, de arra is rámutat, hogy kiváló kutatás nem képzelhető el alapfinanszírozás nélkül.
Egy másik kutató egy zárt Facebook-csoportban azt írta a javaslatra, hogy
Palkovics László ismét adott üveggyöngyöt a bennszülötteknek.
Amint arról portálunk elsőként beszámolt, a PBK egy tagján keresztül Palkovics László megüzente az MTA-nak, hogy elhivatott az akadémia átalakítása mellett, és a tervek szerint leválasztja a kutatóhálózatot az MTA-ról. Az intézetek egy részét elcsatolják, egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.
Tavaly nyár óta bizonytalan az MTA sorsa. A költségvetési és az akadémiai törvény módosításával az MTA költségvetésének nagy része, 28 milliárd forint az ITM felügyelete alá került. Az MTA idén még csak a háromhavi bérteket kapta meg a tárcától, illetve 8 milliárdot a kiválósági programokra. A többi pénzt a törvényi előírás ellenére az ITM visszatartja. Januárban Palkovics László arról tájékoztatta az MTA kutatóközpontjainak főigazgatóit, hogy már áprilistól projektalapú működésre állnak át a központok, alaptámogatásra – tehát a fizetésekre és a rezsire is – pályázniuk kell. A nagyon általános témakiírásokat január végén tették közzé, azok nyitottak azon egyetemek és a kormányzathoz közelálló kutatóintézetek részére is, amelyek viszont kapnak alaptámogatást. Ezt a megoldást levele alapján a PBK sem támogatja.
