A kormány nem hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, jöhet az országos sztrájk

Nem tárgyal a kormány a sztrájkra készülő szakszervezetekkel – írja a Népszava Varga Mihály levele alapján. A pénzügyminiszter ugyanis válaszolta az érdekvédők négypontos követeléslistáját tartalmazó, Orbán Viktornak címzett levélre, amelyet egy hete adott át az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében a versenyszféra legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök. Varga Mihály pénzügyminiszter azt közölte, hogy a kormány semmiről nem hajlandó velük külön tárgyalni, javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé. 

Csakhogy az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban résztvevő szakszervezeti tömörülések vezetői szerint ilyenek nincsenek. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács – amire a pénzügyi tárca vezetője a levélben utal – nem valódi érdekegyeztető fórum, hiszen a dolgozók, a munkaadók szervezetei mellett civilek és egyházak szerepelnek a tagok között, de a kormány nem képviselteti magát a testületben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumából pedig kimaradnak a közszféra szakszervezetei és a munkáltatók 70 százaléka, miközben például a minimálbérek emeléséről szóló döntések őket is érintik.

Az elutasítás miatt ma dönt arról két tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, hogy a konföderációk vagy egyes tagszervezetei külön-külön csatlakoznak-e a sztrájkbizottsághoz. Amikor pedig az megalakul (a sztrájkelőkészítő bizottság helyett), a kormány már nem ugorhat félre, hanem köteles lesz kijelölni saját tárgyalódelegációját. A sztrájktörvényt értelmező Kúriai állásfoglalás szerint ugyanis 

ha a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Jelen esetben pedig a kifejezetten az államtól követelnek a szakszervezetek. A múlt hétfőn átadott négy pont ugyanis a következő:

• a túlóratörvény visszavonása, a munka törvénykönyvének módosítása a munkavállalók érdekei szerint;
• a tisztességes béreket tisztességes munkáért elv betartása, a regionális és a nemek közti béregyelnőtlenség csökkentése;
• a sztrájkjog újraszabályozása, érdemi párbeszéd és előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvények módosításáról;
• rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer.