"A Jobbikot a harmincas évek nyilas pártjainak utódjának tekintjük"

A Jobbik külön fejezetet szentel választási programjában a hazai cigányságra, melyet legelőször is "átfogó és mélyreható felméréssel" elemezne, és csendőrséget hozna létre "cigánybűnözés" felszámolására. "Magyarországon a politikusbűnözés, a cigánybűnözés és a gazdasági bűnözés – egymásba nemegyszer összefonódó – hálózata tartja rettegésben a polgárokat" – állítja a Jobbik programjában. Ezért a csendőrségről alkotott elképzelésük szerint az országos hatáskörű, miniszteri felügyelet alatt álló „elit alakulata” lenne a rendvédelmi területnek, a megerősített rendőrség mellett, amelyet újra leválasztanának a határőrségről. A párt szerint a csendőrök eredményességét "kitűnő terület- és személyismeretük" garantálja majd. A romák oktatási gondjait a Jobbik a szerinte "erőltetett integráció" helyett többek közt olyan eszközökkel kezelné, hogy a "közösségi normákat megszegőkkel" szemben súlyosabb szankciókat alkalmazna: például a diák kicsapása az iskolából vagy intézetbe zárása.

A párt szociálpolitikájában az egyházakra és a megyei fenntartású intézményekre támaszkodna. A Jobbik a valláson keresztül „integrálná” – a felmérések szerint zömmel egyébként is hívő – cigányokat a társadalomba, és ehhez állami támogatást is adna. A segélyezésről pedig úgy vélekednek: attól a munkanélkülitől meg kell vonni a segélyt, aki nem fogadja el a végzettségének megfelelő, felajánlott munkahelyet. A Jobbik programja szerint a nemzetiségek „jogosan várják el nyelvük és kultúrájuk támogatását", ezért a párt kiemelten támogatná a nemzetiségi oktatást, a kisebbségi önkormányzatok normatív finanszírozását azonban 30-40 százalékkal csökkentené, és feladatarányos támogatássá változtatná.

A roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Roma Sajtóközpontnak (RSK) úgy reagált: a magyarországi cigányoknak elfogadhatatlan lenne, ha a Jobbik akarná a problémájukat megoldani. „Volt már olyan időszak, amikor cigányok nélkül akarták a cigányok problémáit megoldani, sikertelenül, és ha ezt egy szélsőséges párt akarná kezelni, abból semmi jó sem származna” – mondta Teleki László. Hozzátette: „a magyarországi romák nem kérnek a Jobbikból”, amely szerinte „hagyja az integrációs feladatokat a magyar demokratikus pártokra.”

„Ezt a pártot a harmincas évek nyilas pártjainak utódjának tekintjük” – jelentette ki az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Cigány-szervezetek Fóruma Választási Szövetség (MCFVSZ) szóvivője. Ifj. Bogdán János hozzátette: az OCÖ és az MCFVSZ szerint a magyar jogállamiság és az elmúlt húsz év demokráciájának „szégyenteljes bizonyítványa a Jobbik térnyerése, melynek kárvallottjai nem csupán a magyarországi cigányok, hanem valamennyi magyar állampolgár.”

A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke szerint a Jobbik választása programja „egy vegyes saláta, egyszerre szélsőségesen balos és jobbos zöldségekkel”. Az állami erőszak-központú elképzelések ugyanis jellemzőek mind a kommunista, mind a nyilas rezsimekre – magyarázta Horváth Aladár. Szerinte a vészkorszak idejét idézi, hogy a Jobbik programja az egyébként sok szempontból különböző, rétegzett cigány közösségeket alapvetően egységes, bűnöző, a magyarsággal szemben álló idegen népességként határozza meg, mellyel szemben az erőszak eszközeivel lépne fel, „a beilleszkedés” nevében. A polgárjogi vezető szerint az is figyelmeztető jel, hogy a Jobbik választási programja arra nem ad választ: mi következik azután, ha az erőszakos beolvasztási politika nem vezet eredményre?

Járóka Lívia, a FIDESZ színeiben politizáló uniós képviselő arról tájékoztatott: miután épp most érkezett haza külföldről, kollégáival csak most elemzik a Jobbik választási programját, és ezután kíván reagálni - adta hírül a Roma Sajtóközpont.