A Jobbikkal karöltve fogadta el az alaptörvény-módosítást és a Stop Sorost a Fidesz-KDNP
Hiába tüntetett a Ház előtt néhány pedagógus, elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását és a Stop Soros büntető- és menedékjogi törvénycsomagot a kormány kezdeményezésére szerdán. Az állam alapvető kötelessége ezután az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették az alkotmányban. Egyebek mellett az újabb alkotmányos változtatások értelmében jogi védelmet kapott az otthon nyugalma és megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A módosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást.
Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A Fidesz–KDNP tehát a Jobbik képviselőinek támogatásával érte el ezt a „hatalmas sikert".
Igennel szavazott a jobbikosok mellett az immár független képviselő volt jobbikos Dúró Dóra is, illetve a nemzetiségi mandátummal bejutó Ritter Imre. Az LMP és az MSZP, illetve Bősz Anett nem nyomott gombot. Az LMP-ből távozó Hadházy Ákos és négy párbeszédes nemmel szavazott (Szabó Tímea igazoltan távol volt.) A DK előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, mert Gyurcsány Ferencék szerint mindkét javaslat „szembemegy az alapvető emberi jogok tiszteletével, a keresztény kultúránkkal és magyarságunk alapjaival is. A DK szerint sem civilizált európai emberként, sem magyar hazafiként nem lehet részt venni egy ilyen szégyenletes, Magyarország elleni bűntettben."
A kormányoldal, szintén a jobbikos képviselők támogatásával elfogadták a Stop Soros néven elhíresült törvénycsomagot is, amely az alaptörvényre hivatkozva megteremti a jogellenes bevándorlás szervezését érintő büntetőjogi tényállást. A jogellenes bevándorlás elősegítését az követi el, aki szervezett tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve, illetve aki egy Magyarországra jogellenesen belépő vagy itt jogszerűtlenül tartózkodó embernek tartózkodási jogcímet szerez.
Annak megfogalmazása, hogy a jogsértéseket ki és mivel követi el, szinte teljesen követhetetlen, gumiszerű a törvényszövegben, lényegében a kormány által felügyelt állami hatóságok jóindulatára vannak bízva tehát mindazok, akik eddig teljesen legálisan végezték munkájukat, ám az Orbán-kormány civilellenes háborújában kommunikációs kampányeszközzé váltak.
„Bár a civil szervezetek elleni támadássorozat immár újabb törvénybe foglalt változata jelentősen eltér az előző két változattól, a fenyegetés súlyosabb és elfogadhatatlan" – közölte a törvény elfogadása után a 168 Órával a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő szervezet szerint a megszavazott szabályok fő célja mindazok megfélemlítése a büntetőjog eszközeivel, akik jogszerű segítséget kívánnak nyújtani menedékkérőknek vagy külföldieknek, a humánumot és tisztességes eljáráshoz való jogot szem előtt tartva.
„Bebörtönzéssel fenyegeti azokat, akik támogatják a kiszolgáltatottakat. Ez mindennel ellentétes, amit jogállamnak, európai vagy keresztény értékeknek nevezünk."
Azt is írták, hogy a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) bekerült szöveg homályos fogalmakat használ, ezzel sérti a jogbiztonság elvét. A civil szervezetek tevékenységét is érintő szankciók súlyosan sértik az egyesüléshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot, amelyet a magyar alaptörvényen túl az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az EU Alapjogi Chartája is véd.
Az európai uniós menekültügyi és migrációs joganyaggal, így a magyar jogszabályokkal is számos szempontból ellentétes a törvény – állítja a Helsinki. Sérti a menedékkérők tisztességes eljáráshoz való jogát, amikor korlátozza őket abban, hogy választásuk szerinti jogi segítőtől kapjanak jogaikról tájékoztatást és jogi képviseletet az eljárásban. Sérti továbbá bármely nem-uniós külföldi állampolgárnak a jogát ahhoz, hogy az uniós jog alapján igényelhető tartózkodási engedéllyel kapcsolatos ügyében tájékoztatást kapjon vagy jogi segítséget vegyen igénybe, hiszen
a törvény ezekben az esetekben is börtönnel fenyegeti a tájékoztatást nyújtókat, sőt akár az ügyvédeket is.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága márciusban kérte fel alkotmányjogi szakértői testületét, a Velencei Bizottságot (VB) és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját (ODIHR), hogy a nemzetközi emberi jogi normák tükrében készítsen véleményt a február közepén benyújtott, előző civilellenes javaslatról. Mivel május 29-én teljesen új javaslat került a magyar parlament elé, a VB-ODIHR mandátumát pontosították: felkérve, hogy azt vizsgálják meg, hogyan érinti a civil szervezetek munkáját a törvényjavaslat.
Szijjártó Péter és Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke hiába tárgyaltak hétfőn: az Orbán-kormány nem volt hajlandó várni két napotMegírtuk azt is: a Velencei Bizottság június 22-23-i plenáris ülésén fogja a jelentés végleges szövegét elfogadni. A VB elnöke legutóbb hétfőn, június 18-án nyilvánosan is kérte a magyar kormányt, hogy várja meg a zárószavazással a végleges jelentést, és a jogalkotás során vegye figyelembe annak megállapításait.
A kormány viszont még a látszatra sem adott, még két napot sem várt. A Velencei Bizottság kéréseinek egyáltalán nem tett eleget, jóllehet az Európai Néppárt is ugyanezt az elvárást fogalmazta meg.
Ennek ellenére Orbán Viktor nem tart attól, hogy kizárják a Fideszt a Stop Soros megszavazása miatt az Európai Néppártból. A kormányfő újságíróknak a parlamentben a szavazásra igyekezve azt mondta:
„a Néppártban nagyon kedves emberek vannak és a Néppárt a Fidesz nélkül nem lenne ugyanaz".
A magyar kormány által rohamtempóban folyó jogalkotás ütemtervéhez kényszerűen igazodva azonban a VB már múlt pénteken, június 16-án elküldte a kormánynak jelentése tervezetét.
A jelentéstervezet világossá teszi, hogy a büntető törvénykönyv módosítását a jelen formájában elfogadhatatlannak tartja, ugyanis az sérti a jogbiztonság elvét, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz és egyesüléshez való jogot. A VB szerint csak számos kulcsfontosságú módosítás után felelhetne meg a szöveg az európai normáknak, például, hogy ne legyen büntetendő a humanitárius segítségnyújtás, a menedékjogi eljárás megindításához nyújtott segítség és az érdekérvényesítő kampányok.
Már az alaptörvény hetedik módosítását érintő első cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az alaptörvény menekültfogalmának módosításával az Orbán-kormány lényegében lehetetlenné teszi azt, hogy a hatóságok érdemben megvizsgálják a menedékkérelmeket. „Senki sem kérdezheti majd meg, mi elől menekült el a menedékkérő, ehelyett automatikusan vissza fogják küldeni őket oda, ahonnan Magyarországra érkeztek" – összegzi a szabályváltozást a Helsinki. A civilek egyúttal arra is emlékeztettek:
idén január óta csak átlagosan 2 embernek teszik lehetővé, hogy munkanapokon a tranzitzónában menedéket kérjen. 2018. január 1. és április 30. között a magyar állam 267 menedékkérőt részesített védelemben, 326 kérelmezőt pedig elutasított.
A jogvédő szervezet szerint a segítők börtönbüntetéssel fenyegetésének egyenes következménye, hogy a menekülők el lesznek zárva a segítségtől, mivel aki ellen büntetőeljárás indul, azt a rendőrség a határsávból kitiltja, tehát nem léphet be a tranzitzónába. Így jogi segítők nélkül a hatóság döntését aligha tudják majd vitatni a menedékkérők, akik így el lesznek zárva a bírósághoz fordulás jogától is. Ha nem kerülhet független bíróság elé egy ügy, nem is tudja a bíróság a jogsértést helyrehozni.
Roszkéről ezután mindenkit, aki legálisan kérne menedéket Magyarországon, az alkotmányos szabályokra hivatkozva küldenek majd vissza oda, ahonnan jöttÁm a most kétharmados többséggel elfogadott törvénycsomag ennél is továbbmegy, a kormány azonban semmit nem bíz a véletlenre: az alaptörvény-módosítás ugyanis létrehozza a jelenlegi bírósági struktúrától elkülönülő, önálló közigazgatási bírósági rendszert, amely a civilek és a szakma szerint is súlyos támadást jelenthet az igazságszolgáltatás függetlenségére. E bíróságok fognak menekültügyekben is ítélkezni – emlékeztetett a Helsinki Bizottság, amely azonban azt is egyértelművé tette: továbbra is fellép a jogok védelmében.
„A magyar kormány ahelyett, hogy a menekülteket védené az üldözés ellen, az üldözők oldalára állt. Menedékjogot kérni nem bűncselekmény. A menedékkérőknek jogi segítséget nyújtani szintén nem bűncselekmény. Mindenkinek joga van ismerni a jogszabályokat és tudni, mire számíthat a hatóságok eljárása során. Kiszolgáltatott embereket tájékoztatni a jogaikról, ingyenesen ügyvédet adni a jogban járatlanoknak kifejezetten az európai normáknak és az erkölcsi szabályoknak megfelelő, legitim tevékenység. Ez a Helsinki Bizottság egyik fő feladata. Ahogy eddig is, ezen túl is határozottan és felkészülten kiállunk valamennyi ügyfelünk, a civil szervezetek és az emberi jogok védelmében” – jelentette ki Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A Magyar Helsinki Bizottság a magyar és európai alapjogi követelményekkel és az uniós joggal is ellentétes törvény ellen valamennyi jogérvényesítési és jogi fellépési lehetőséget igénybe kívánja venni – tették egyértelművé a civilek.
Álláspontjuk szerint az Európai Bizottságnak az uniós jogba ütközés miatt haladéktalanul meg kell indítania a kötelezettségszegési eljárást és azt minél gyorsabban le kell folytatnia. Amennyiben a Helsinki Bizottság munkatársai vagy a velük együttműködő ügyvédek ellen büntetőeljárások indulnának, természetesen a jog és a nyilvánosság valamennyi rendelkezésünkre álló eszközével megvédik őket – közölték. „Készek vagyunk továbbá szakmai segítséget – és lehetőségeinkhez mérten ingyenesen védőügyvédet – adni mindenkinek, aki ellen az emberi jogokat és a jóerkölcsöt tiszteletben tartó, a menekülőket segítő humanitárius munkája miatt büntetőeljárás indulna" – írták. A Helsinki Bizottság továbbra is jogszerűen és ingyenesen nyújt majd továbbá jogi segítséget azon hozzájuk forduló menekülőknek, akik benyújtották menedékkérelmüket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál.
