A HÖOK pálfordulása

- Ha a kormány valóban az alaptörvényben rögzíti a röghöz kötést, akkor felállunk a tárgyalóasztal mellől, mert nem vagyunk hajlandók bohócot csinálni magunkból – mondta Kiss Dávid elnökségi tagjuk februárban. Azért sikerült.

– Ön szerint bohócság, szerintem érdekképviselet. A HÖOK közgyűlése úgy döntött, a hallgatók érdekeit képviselnünk kell akkor is, ha a kormányzat nem túl korrekt hozzáállást mutat. Maga a hallgatói szerződés bohócmutatvány. Húszéves távlatban, beleszámítva kormányváltásokat, senki nem tudja megmondani, mi lesz a szerződések sorsa. De jó takarózó arra, hogy fontos felsőoktatási ügyekről ne beszéljünk, mert a csapból is e kérdés folyik, amelynek egyébként csekély a jelentősége.

- A HÖOK elnöksége egy hónapon belül hogyan hozhatott két homlokegyenest ellenkező döntést arról, mit kell tenni?

– A tárgyalások lényege, hogy sikerült kicsit könnyíteni a feltételeken. De az elvándorlás problémáját ez a szerződés biztosan nem oldja meg. Érezzük, hogy feszültséget generál, mégis: nincs nagy jelentősége.

- Bagatellizálja.

– Mert nagypolitikai kérdést csináltak belőle.

- Vagy hogy mentse a HÖOK pálfordulását.

– Nem. Ezt a témát a felsőoktatás érdekében minél előbb le kellett zárni. Nem mondtuk, hogy így jó, de ha nem zárjuk le, nem kerülnek terítékre érdemi kérdések, mint a kreditrendszer, a minőségbiztosítás átalakítása.

- Így meg beállnak a sorba, és legitimálják a döntést.

– Sosem értettünk egyet a hallgatói szerződéssel, elhibázott lépésnek tartjuk, de a meglévő kötöttségeken sikerült lazítani.

- Nem érzi, hogy a kormány felhasználja a HÖOK-ot?

– Hol a kormány, hol az ellenzék próbálja felhasználni. De ha azt mondom, köszönöm, kiszállok, akkor nem hajtom végre a feladatomat, nem képviselem a hallgatókat a tárgyalóasztalnál.

- Bevett kormányzati stratégia: bedobnak egy durva javaslatot, visszakoznak, találnak egy-két partnert, és minden rendben.

– Igen, bevett stratégia. A keretszámnál is ez volt.

- És most önök asszisztálnak.

– Végezzük a dolgunkat.

- Ez a szerepfelfogás azt is sugallja, hogy gyengének érzik magukat.

– Nem érzem se magam, se a HÖOK-ot gyengének.

- Nem bíztak abban, hogy elérik, ne legyen hallgatói szerződés.

– Amíg lehetett, harcoltunk ellene.

– Mi változott?

– Politikai színtérbe került.

- Mindig ott volt.

– Látjuk, mit hoz ki egy tüntetésből a kormány, mit az ellenzék, politikai felhangja lett a kérdésnek.

- Még egyszer: mindig is volt.

– Akinek nem tetszik a lépésünk, majd szépen leváltja a hallgatói érdekképviseletet.

- Ön szerint a hallgatók most elégedettek?

– Igen.

- Miből gondolja?

– A közgyűlés döntéseit hajtom végre, annak tagjait a hallgatók delegálják.

- A felvételi jelentkezések csökkenéséből az látszik: a hallgatók nem elégedettek a lehetőségekkel.

– Ez nemcsak a szerződés miatt van, az általános bizonytalanság is okozza.

- A hallgatói szerződésekről márciusban miért zárt ülésen tárgyalt a közgyűlés?

– Nem akartuk, hogy a média bejöjjön, és egy-egy mondatot kiragadva téves képet fessen.

- Utólag se lett nyilvános a jegyzőkönyv.

– Kiadtunk egy nyilatkozatot a sajtónak.

- Remek, de az nem jegyzőkönyv.

– A nyilatkozat konszenzusos vélemény. Az eredmény a lényeg.

- Rossz üzenet a titkolózás. Sok pletyka kering a HÖOK-ról, arról, hogy a kormány hogyan tudja sakkban tartani különféle ügyekkel, országszerte beszélnek például a szegedi HÖK régebbi, kétes bizniszeiről.

– Ne keverjük a HÖOK-ot és a HÖK-öket.

- Ne is, de önöknek sem jön jól, ha HÖK-ös turpisságok kiderülnek.

– Minden rendszerben akad csaló. Van csibész rendőr, van nokiásdobozokat tologató politikus. Az egyén felelősségét mindenhol ki kell vizsgálni.

- És mindenhol visszahullik a szervezetre a csibészség.

– Miért, a Parlament összedőlt a nokiásdobozoktól?

- Az MSZP eléggé összedőlt anno, igen.

– A lényeg, a csibészeket mindenhonnan távol kell tartani.

- Önök hogyan csinálják?

– Mi nem tudunk nyomást gyakorolni. Ernyőszervezet vagyunk, olyan működési renden dolgozunk, amely például a transzparenciát, az ellenőrzéseket magában hordozza. Ajánlatként ezt javasoljuk a hallgatói önkormányzatoknak, amelyeknek elemi érdekük ezt figyelembe venni.

- A közgyűlés zárt, valós ellenőrzés nincs, csak ajánlás. Egy „csibész” HÖK nem magán kezdi a kontrollt. Mintha nem lenne túl hatékony a mechanizmus.

– Nem a rendszerrel van gond, hanem egyes emberekkel. Nem a HÖK-ök felügyeleti szerve vagyunk.

- A listabotránynak mi a tanulsága az ön számára?

– Semmi. Alap, hogy ne legyen lista, semmilyen. Az egyén felelősségét, ha van, persze meg kell állapítani.

- Miképp lehet, hogy a HÖOK-ban a budapesti régió elnöke az a Nemes László, aki 2009-ben az ELTE BTK HÖK elnöke volt, tehát alaposan benne van a listaügyben?

– Úgy, hogy megválasztották. Amint kiderül bármi, ami miatt személyében vagy cselekedetei miatt összeférhetetlen a pozíciójával, lesz változás. Akik megválasztották, el fogják dönteni, eljön-e a pillanat. Nincs beleszólásom abba, hogy az őt megválasztók mit gondolnak.

- És ön mit gondol?

– Én a közgyűlés és a választmány utasításait hajtom végre. A HÖOK a munkáját végzi. Decemberben a jobboldal támadta, most a bal, mikor melyik erő akar hasznot húzni az ilyen eseményekből, mint a tényleg felháborító listázás.

- A Jobbik ELTE BTK-s térhódításával nincs probléma? Azzal, hogy a HÖK irodáiban tartották a szórólapjaikat?

– Nem lehet a HÖOK-on számon kérni, hogy a kari HÖK-ök irodáiban mi történik. Az intézmény elindította a vizsgálatot, amire szükség van.

- A HÖOK részéről semmilyen vizsgálatra nincs lehetőség?

– Nincs.

- Nem kellene ennek a fórumát megteremteni?

– Megteremtették az ELTE BTK-n belül. Ott, aki akarta, elmondhatta a véleményét.

- A HÖK-ökre, a HÖOK-ra is jellemző, hogy kikövezett út vezet az érdekképviseletből a politikába. Nem lehetséges, hogy már tanulóéveik alatt inkább akarnak megfelelni a politikai elvárásoknak, mint a hallgatók érdekeinek?

– Nem tapasztalom. Szerintem érthető, hogy azoknak a köréből, akik már egyetemi éveik alatt is képviselettel foglalkoznak, nagyobb arányban kerülnek ki politikusok.

- Milyen fontos kérdésben tudta a HÖOK érvényesíteni a hallgatók érdekeit 2010 óta?

– Nem 10 500 államilag finanszírozott hely lesz.

- Nem tudjuk, mennyi lesz, ami még nagyobb bizonytalanságot jelent.

– Szakmailag igen, de aki tehetséges, be tud jutni a felsőoktatásba. Elfelejthettük a Hoffmann Rózsa-féle koncepciókat is arról, hogyan lehet hallgatókat elbocsátani, hány vizsgaalkalom lett volna, miként ment volna a kreditbeszámítás – persze ezek nem olyan látványos eredmények.

- Közben kivontak több mint negyvenmilliárdot, és alkotmányba írták az egyetemi autonómiát csorbító kancellári rendszert.

– Az alkotmány bírálata nem a HÖOK feladata, a szervezet nem politikai szereplő.

- Az alkotmány meg nem arra való, hogy felsőoktatási szabályokat írjanak bele.

– Miért rajtam kéri ezt számon?

- Arra utalok, hogy változnak a körülmények.

– Nem foglalunk állást politikailag.

- Vagyis ha ad absurdum a komplett felsőoktatási törvény bekerül az alaptörvénybe, a HÖOK nem fog hozzászólni?

– A HÖOK dolga, hogy törvényes keretek között képviselje a hallgatók érdekeit. Attól, hogy ezek a passzusok az alkotmányban rögzültek, nem tudok velük egyetérteni, de így sem tisztem az alaptörvény bírálata.