A hiába kongatott vészharang
Idegesen reagált a kormány, amikor John McCain újfasiszta diktátornak nevezte Orbán Viktort. Arra viszont már szinte nem is reflektált a kabinet, hogy a republikánus szenátor közleményében jelezte: a 2010-es kormányváltás óta antidemokratikus változásokat tapasztal Magyarországon, veszélybe került a bíróságok függetlensége, üldözik a civil szférát, megnyirbálják a sajtó szabadságát. A jogrendszer átalakítása veszélyezteti a fékek és ellensúlyok működését. Hasonló aggodalmakat korábban a Velencei Bizottság és az Európai Parlament is jócskán megfogalmazott; a Tavares-jelentés például ízekre szedte a magyarországi jogalkotást, az európai normákkal ellentétesnek tartva a folyamatot. Mindezt kiegészítik az EBESZ ellenőrei, akik az idei országgyűlési választás után 36 ajánlást fogalmaztak meg, szakértők szerint a szabad és demokratikus választásnak ennyi akadálya volt. Az Orbán-rezsim legkeményebb hazai kritikusa, Vörös Imre szerint ezek a bírálatok a semmibe hullanak, mert az önkényuralom mechanizmusai már kiépültek az országban.
Szó sincs arról, hogy Orbán Viktor fasiszta diktátor lenne, ennek ellenére ma önkényuralom van Magyarországon! – jelentette ki a 168 Órának Vörös Imre jogászprofesszor, aki a diktátor titulust leginkább történelmi felhangja miatt mellőzi. Az egykori alkotmánybíró szerint a jelenlegi hatalom már leválthatatlanná vált, mert uralkodása érdekében teljesen a maga javára alakította át a jogrendszert. Az ellenzék kizárásával két éve elfogadott Alaptörvény megszületése óta pedig mindez már államcsínynek is minősül. A jogállam szétverése ráadásul az ellenzék asszisztálásával történt, mert – Vörös Imre szerint – minden párt csendben tudomásul vette a választási törvények totális átalakítását. Ez a jogszabályi változás tette ugyanis lehetővé, hogy az Orbán-kormány bebetonozza magát a hatalomba.
A jogász-akadémikus úgy véli, mindez kiolvasható a tavaszi országgyűlési választás ellenőri jelentéséből is, amelyet a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ) fogalmazott. A szervezet közgyűlése 36 pontban kritizálta a magyar választási rendszert. A kifogásokat tanulmányozva az akadémikus állítja, hogy a jelenlegi hatalom megsértette a magyar alkotmányt, és szembekerült az érvényben lévő nemzetközi egyezményekkel; csak ennek árán alakulhatott meg az Országgyűlés és a kormány, emiatt minden meghozott törvény érvénytelen, betartásuk sem lenne kötelező. Vörös a választást nem tartja legitimnek, ezért az ellenzéket sem tekinti annak, s azt ajánlja, hogy adják vissza mandátumukat, vagy dolgozzanak ingyen.
Előbb a cáfolat, aztán a hír
Mielőtt a nemzetközi megfigyelők jelentésében alaposabban elmélyednénk, jelezzük: ön, kedves olvasó azért sem ismerheti alaposan ezt a dokumentumot, mert teljes terjedelmében sem a magyar kormány, sem a Magyar Távirati Iroda nem hozta nyilvánosságra. Emiatt aztán az önök adóforintjaiból fenntartott közszolgálati televízió és rádió hírműsorai, híradói sem közölték részletesen a nemzetközi szervezet bíráló megjegyzéseit. Részleteket csak hónapokkal később közöltek, amikor a kormánypártinak tartott Alapjogokért Központ bírálatait is mellétűzték. Tehát lényegében először a cáfolat jelent meg, azután a hír. Ez a módszer ismerős lehet.
A rövid kitérő után nézzük, hogy az EBESZ-jelentés valóban alátámasztja-e Vörös Imre akadémikus sommás megállapításait. A dokumentum szerint a választásokat szabályozó közjogi kereteket társadalmi egyeztetés és ellenzéki támogatás nélkül változtatta meg a jelenlegi hatalom. Az elmúlt években nyolcszáz törvényt fogadtak el, s bár egyes változások pozitívak voltak, a jogrendszer ilyen mértékű átalakítása példa nélküli. A megszületett törvények sokszor a jogászok, illetve alkalmazóik számára is követhetetlenek. Emellett a kormány szűkítette az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét, ami – a megfigyelők szerint – komolyan aláásta a fékek és ellensúlyok rendszerét. (Lám, ezt mondta McCain, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament is.)
A jelentés megerősíti azt is, hogy bár a választókerületek átrajzolására szükség volt, de a gyakorlata átláthatatlanná vált, és a regnáló kormányt hozta kedvező helyzetbe. A bírálatok között szerepelt, hogy a választási jogszabály aránytalan módon torzít. Ezért állítja egyébként Vörös Imre, hogy az idei választás a törvény erejénél fogva tisztességtelen. A nemzetközi megfigyelők úgy látják, hogy a töredékszavazatok rendszere is a Fidesz–KDNP-kormánykoalíciónak kedvezett: pusztán ezzel – tehát azáltal, hogy a győztes jelölt is kap töredékszavazatokat – hat helyet nyert a két párt, ami komoly „segítség” volt az újabb kétharmad biztosítására. Hisz már két mandátum sorsa, az újpesti és a veszprémi is mekkora erőket mozgat!
Mindezen túl a Fidesz aránytalan előnyt élvezett a korlátozó kampányszabályozás miatt, mert ennek következményeként a kereskedelmi csatornákból gyakorlatilag eltűntek a politikai hirdetések, viszont a kormányt népszerűsítő reklámok március 18-ig láthatók voltak. Ezzel sérült a választáson induló jelöltek szabad és egyenlő hozzáférése a médiához – húzza alá az EBESZ. Arra is emlékezhetünk, hogy a kormány 2013 óta a Magyarország jobban teljesít! szlogennel kampányolt, amit aztán potom hatvannégy euróért eladott a Fidesznek, amit a Kúria hiába kifogásolt. Végül a nemzetközi megfigyelők megkérdőjelezhetőnek tartották a választási folyamatot levezénylő apparátus pártatlanságát is.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
