A hazáért mindhalálig! – ma van a hősök napja
Megújult a Hősök parcellája a Fiumei úti sírkertben. A honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél a magyar hősök emlékünnepén.
Felavatták a megújult Hősök parcelláját a fővárosi Fiumei úti sírkertben vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén. Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: ezen a helyen az utókor kifejezheti tiszteletét azok előtt, akik a haza védelméért áldozták életüket.
A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával új és modern arculatot nyert parcella híven őrzi és hirdeti a magyar katona emlékét, és „A hazáért mindhalálig!" jelmondatban megfogalmazott hazaszeretetét és áldozatvállalását – jelentette ki.
Akik ebben az új, központi katonai parcellában nyugszanak, nem mindennapi életművű emberek – hangoztatta a miniszter, köszönetet mondva nem mindennapi helytállásukért és áldozatvállalásukért.
Benkő Tibor megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékkövét
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél a magyar hősök emlékünnepén.
A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: „ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van". Már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton „életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében". 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.
A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.
Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy „biztonságban élhessünk" – tette hozzá a politikus.
Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. „Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk" – fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni:
„készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni"
– jelentette ki a miniszter.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
(Kiemelt kép: Benkő Tibor honvédelmi miniszter koszorúz a kormány nevében a Magyar Hősök Emlékkövénél a magyar hősök emlékünnepén Budapesten, a Hősök terén 2021. május 30-án. MTI/Balogh Zoltán)