A magyar egyetemisták mintegy fele megélhetési gondokkal küzd
Egy év alatt 10-25 százalékkal emelkedtek a magyar egyetemisták kiadásai, és bár a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összegét három éve emelték, ebből az infláció miatt már semmit nem lehet érezni.
Az EFOTT témában végzett felmérését kitöltő 1100 egyetemista 20 százaléka teljesen elégedett az anyagi helyzetével, azonban a tanulók 56 százaléka arról számolt be, hogy jelentősen befolyásolja az életét a mindennapi megélhetési költségek emelkedése – írja az Eduline. A legtöbben úgy számoltak, hogy a 10-25 százalékos költségemelkedést leginkább az étkezési, szórakozási és lakhatási kiadásokban lehet érezni.
„Az egyetemisták lakhatásra átlagosan 50 és 180 ezer forint közötti összeget költenek, 50-60 ezer forintot fordítanak étkezésre, szórakozásra pedig 20-40 ezer forint megy el egy hónapban.
A felmérés résztvevőinek 59 százaléka dolgozik a tanulás mellett, ebből rendszeres jövedelme van, ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap.”
A válaszadók háromnegyede csökkentette a kiadásait az elmúlt évben. A legtöbben a szórakozásra (77 százalék) és a étkezésre (61 százalék) szánt összegeken spórolnak.
Ha túl nagyok a költségek, a diákok dolgozni mennek tanulás helyett
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. december 14., 13:10
A magyar felsőoktatási hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek.
A 2020 óta havi 8300 forint a tanulmányi ösztöndíj alsó határa. Az átlag 15-25 ezer forint között mozog, míg a szociális támogatásra is jogosultak havonta legalább 16-32 ezer forinttal számolhatnak. A rendszeres tanulmányi és szociális egyetemi támogatások többsége azonban így sem haladja meg a 40-50 ezer forintot.
A hallgatói normatíva 2020. február 1-je óta 166 600 forint, de ezt az összeget a hallgatók nem egyben kapják. A felsőoktatási intézmények ezt az összeget a jó tanulmányi eredményű, illetve a rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. A hallgatói normatíva összegéhez igazodik például a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás, az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) január óta hivatalban lévő elnöke elmondta, hogy a probléma kezelése a következő kétéves elnökségi időszakában mindenképp nagy hangsúlyt kap majd. A téma kapcsán még külön kiemelte a kérdést, miszerint az ösztöndíj valóban betölti-e ösztöndíjfunkcióját, mert szerinte a tanulásra fordított órák nem feltétlenül jelennek meg a tanulmányi ösztöndíj összegében.
„Ha valakinek emelkednek a megélhetési költségei, a kutatás vagy a tanulás mellett, vagy inkább helyett úgy dönt, dolgozni kezd, hogy fenn tudja tartani magát”
– magyarázta a HÖK elnöke, aki kiemelte: ha növekednek az anyagi terhek, az egyetemisták fókusza a megélhetésre kerül át, nem pedig arra, amiért ők tulajdonképpen egyetemisták: a tanulásra és az egyetemi létre.
(Kiemelt képünk illusztráció: végzős egyetemista hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
