Nem látni, meddig nőnek az árak, de az élelmiszer szinte megfizethetetlen lesz
Már most évtizedes csúcson az infláció, és a kilátások sem túl rózsásak. Sem a kormányzati intézkedések, sem a Magyar Nemzeti Bank nem tud gátat szabni az elszabaduló áremelkedésnek. Az ársapkák – október elejére tervezett – kivezetése pedig egyértelműen tovább növelné a lassan megfizethetetlenné váló szolgáltatások és termékek árát.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint az inflációt jelenleg egyszerre több tényező is mozgatja, ez pedig az előrejelzéseket is bizonytalanná teszi. „Nagyon sok múlik azon, hogy milyen kormányzati döntések születnek az ársapkákkal kapcsolatban. Az infláció mértékét döntően befolyásolja majd a rezsicsökkentés-csökkentés hatása. Eddigi tudásunk szerint csak a rezsicsökkentés-csökkentése három százalékponttal emeli meg az éves inflációt” – mondta Molnár László, hozzátéve, hogy novemberben várható igazán jelentős áremelkedés, miután a megemelkedő rezsiköltségek beépülnek a fogyasztói árakba – ám ez az idei évi statisztikát kevésbé fogja befolyásolni, mint a 2023-as időszakot.
„Az ársapkák kivezetése esetén 30 százalék fölé is mehet az élelmiszerárak inflációja az év végére. Most állunk 26 százalék körül. Ha maradnak a hatósági árak az év végéig akkor is teljesen reális a 30 százalékos tetőzés. Jövőre várhatóan 10-15 százalékos további emelkedéssel kell számolni, hiszen folyamatosan drágult az összes termelési költség a mezőgazdaságban”
– mondta a GKI vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy a hatósági áras termékek nyomán már így is hiányjelenségek léptek fel a gazdaságban. Nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány bevállalja-e, hogy egyértelműen magasabb inflációt gerjeszt az ársapkák eltörlésével. A GKI vezérigazgatója szerint két lehetőséget kell mérlegelnie a kormánynak. Az első forgatókönyv esetében fennmaradnak a hiányjelenségek, a kereskedelem szereplői tovább szenvednek az ársapkák fenntartása miatt, miközben nem emelkedik jelentősen az infláció, míg a második esetben az eltörlés nyomán durva áremelkedéssel kell számolnunk, ami miatt a kormánynak a nyugdíjakat is emelni kellene. A GKI számításai szerint az ársapkák eltörlése nyomán kialakuló infláció miatti nyugdíjemelés 300-400 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államnak.
„Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi történik az üzemanyagárakkal. A hatósági ár kivezetése önmagában 60 százalékos emelkedést jelentene az üzemanyagárak tekintében. Ez már önmagában 3-4 százalékos emelkedést okozna az árindexben”
– mondta Molnár László.
Az MNB meg tudja fékezni az inflációt?
„Az inflációt nem lehet kamatemeléssel fékezni, ez csak olyan országokban működik, mint az Egyesült Államok, ahol jelentős a hitelből történő fogyasztás. A hitelkártya kamatemelésével a fogyasztói terhek nőnek, ez pedig visszafogja a fogyasztást, ezáltal az inflációt” – mondta a GKI vezérigazgatója, aki szerint Európában a hitelek alacsony és jellemzően fixált volta miatt ez a hatás nem tud érvényesülni. Hiába emelkednek a kamatok Magyarországon, ezáltal csak kevesebben fognak például jelzáloghitelt felvenni. Molnár azt mondta, hogy az MNB a kamatemeléssel azzal szemben védekezik, amit az alacsony valutatartalék jelent az ország számára, miközben nem érkeznek meg a szükséges uniós támogatások és láthatóan nem akar devizában eladósodni a kormány. A kamatemelés az inflációt ugyan nem tudja jelentősen megfékezni, de arra alkalmas, hogy az ország devizatartalék helyzetén javítson. Molnár szerint látszik, hogy az MNB nagyon óvatosan nyúl a kamatemelés módszerén és csak akkor avatkozik be, amikor már teljesen elszállni látszik a forint.
Az óvatosság egyik oka, hogy a devizatartalékok növelésével párhuzamosan a kamatemelés inflációgerjesztő folyamatokat indít el, hiszen a vállalkozásoknak, a kereskedelem szereplőinek a kamatemelés többletkiadást jelent.
A vállalkozás pedig amikor csak tehetik és tudják áthárítják a fogyasztókra extra költségeiket.
Az Orbán-kormány szerepe az inflációs folyamatokban
A választások után közvetlenül bevezetett különadók árszínvonal emelő hatása egyértelmű, állítja Molnár László. A különadók miatt csak a telekom szektorban 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható, de az sem ritka jelenség, hogy a vállalatok korábbi kedvezményeket - például készülékvásárlás estében - szüntetnek meg. „A különadók egy az egyben megjelennek az árindexben. Az energiaszektorban az ÁFA ideiglenes csökkentésre lenne szükség, mert ez növelné a vállalkozások Cashflow-flowját, valamint csökkentené a lakosság terheit is” – tette hozzá a GKI vezérigazgatója. A rezsinövelés ismeretlen hatásai miatt egyelőre még az idei infláció tetőzése is bizonytalan.
„Az idei infláció mértéke 13-14 százalék körül lesz, a tetőzést reménytelen lenne kiszámolni, de ha elfogadjuk, hogy a rezsicsökkentés-csökkentése 3 százalékponttal emeli a lakosság kiadásait akkor az infláció tetőzése 20 százalék körül várható. Jövőre pedig eleve 11 százalékról fogunk indulni”
– mondta Molnár László.
(Fotó: Dimény András / 168.hu)
