A Fidesz „jogvédői” lazán kilépnének az emberi jogok európai egyezményéből

Ismét nagyot gurított a kormányzati húzások szellemi megtámogatására létrehozott – már elnevezésében is nevetséges – Alapjogokért Központ nevű szervezet.

2017. március 21., 15:59

Múlt hét kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Magyarországot, mert – az uniós szabályok alapján a határon alkalmazott úgynevezett tranzitzónás eljárással – megsértette két bangladesi migránsnak Az emberi jogok európai egyezményében foglalt jogait.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

A Fidesz házi intézete szerint meg kell támadni a bíróság (egyelőre nem jogerős) döntését, és a fellebbezés eredménytelenségére is fel kell készülni. Azt javasolták: fontolóra kell venni a döntés végrehajtásának megtagadását, és

ha ennek jogi vagy politikai akadályai merülnek fel, az EJEB joghatóságának felmondásától sem szabad elzárkózni, még akkor sem, ha ez Az emberi jogok európai egyezményéből történő kilépéssel járna együtt.

Szerintük ugyanis Magyarországon az alapjogvédelem megfelelő szintje anélkül is biztosított, hogy formálisan tagjai vagyunk Az emberi jogok európai egyezményének.

Az emberi jogok európai egyezménye 1950. november 4-én, Rómában kelt az újonnan alakuló Európa Tanács egyezményeként, és a kontinens legfontosabb alapjogi dokumentumainak egyike (az EJEB-et az egyezményben foglaltak felügyeletére hozták létre.) Az egyezménynek az Európa Tanács negyvenhét állama a tagja. Minden tag – így Magyarország is – delegál egy bírót. Hazánk 1992-től alkalmazza az egyezményt.

A rovat további cikkei

Veszélybe került az ivóvíz számos Pest vármegyei településen

Itthon

Veszélybe került az ivóvíz számos Pest vármegyei településen

A rendkívüli hőség miatt az ivóvíz iránti kereslet olyan szintet ért el Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint, Sóskút és Pusztazámor térségében, hogy a hálózat teljesítőképessége elérte a határát. Az önkormányzatok ezért szigorú locsolási tilalmat vezettek be, hogy biztosítható maradjon az ivóvíz-ellátás.