A felsőoktatás irányításáért harcol az új miniszter és a régi államtitkár

2018. május 4., 06:34

Szerző:

Értesüléseink szerint még nem dőlt el, hogy a felsőoktatás területe hová kerül: marad-e az Emberi Erőforrások Minisztériumának nevezett szörnyetegmonstrumban, Kásler Miklós fennhatósága alatt, vagy átkerül Palkovics László jelenlegi oktatási államtitkár most felálló új tárcája alá, amely az innovációért felel. Úgy tudjuk, mindkét miniszterjelölt magának akarja a területet.

A vitáról Orbán Viktor is tud, de a miniszterelnök egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. Nehéz is, ugyanis érvelni mindkét struktúra mellett lehet. Ami Kásler Miklós pozícióját erősítheti, az az, hogy minden szempontból logikus lenne, ha a közoktatás és a felsőoktatás – e két terület szervesen kapcsolódik – nem kerülne külön tárcához. Hiszen már az is súlyos működési problémákat okoz és a gyerekek szempontjából káros hatásokkal jár, hogy a jelenleg az önkormányzatokhoz tartozó óvodai intézményrendszert kiszakították a közoktatás egészéből. Felmérhetetlen károkat okoz az is, hogy a komplett szakképzést a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Azonban amellett is szólhatnak érvek, hogy a felsőoktatást „vigye magával” a humántárca államtitkári pozícióját miniszterire váltó Palkovics László. Mivel a gazdaság- és a vállalkozásfejlesztés olyan területek, amelyek az innovációs tárca alá tartoznak majd, ebbe a struktúrába a felsőoktatás is jól beleilleszthető. E szerint az elképzelés szerint Palkovics irányítása alatt a felsőoktatás a gazdaságot és a munkaerőpiac igényeit kiszolgáló rendszer lenne. (Ebben a struktúrában egyébként tökéletesen kirajzolódik, mit is gondol Orbán Viktor arról a komplex rendszerről, amit oktatásnak hívnak: az semmi másra nem szolgál, csak arra, hogy a munkaalapú társadalom számára hasznos munkásokat bocsásson ki.) A technokrata Palkovics ebben a felállásban valószínűleg jól teljesítene. Megjegyezzük: Palkovics megítélése az egyetemi szektorban korántsem kedvezőtlen. Ágazati forrásaink ugyanis – bár nem vitás, hogy kritikával illetik Palkovics szerepét az egyetemi autonómia drasztikus szűkítésében, továbbá a CEU-val kapcsolatos eljárását sem tartják tolerálhatónak – elismerik, hogy oktatási államtitkárként volt ereje képviselni a felsőoktatás ügyét, a források elosztásakor gyakran sikeresen lobbizott az ágazatért. Tény, hogy Palkovics elég sok pénzcsapot megnyitott az egyetemek számára, és próbálta egyengetni a felsőoktatás és a gazdaság szereplőinek kapcsolatát.

A Kásler-Palkovics vita feloldásaként, úgy tudjuk, szóba került egy olyan lehetőség, amelynek keretében bizonyos intézmények az Emmi alatt maradtak volna, bizonyos egyetemek – különösen a nagy tudásipari kapacitással rendelkezők, így például az orvosi karok – viszont átkerültek volna az innovációs tárca alá. Információink szerint ezt az opciót végül elvetették. A vitában most egy másik megoldási javaslat kezd kikristályosodni: e szerint

kettős irányítással működne a jövőben a felsőoktatás. Ez azt jelentené, hogy a „nemzetstratégiai” irányítás az Emmi-nél maradna, azonban a felsőoktatás és a gazdaság együttműködése, az innováció, a kutatás-fejlesztés egyes szakpolitikai fejezetei az innovációs tárcához kerülnének.

Palkovics László oktatási államtitkárként Sipos Imre és Solti Péter között januárban
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kiszivárgó hírek szerint Balog Zoltán volt humánminisztert meglepte, hogy távoznia kell – ő még újrázott volna. És bár sokszor felreppent vele kapcsolatban az a hír, hogy köztársasági elnöknek „készítik elő”, a következő elnökválasztás csak 2022-ben lesz aktuális. Mivel az oktatásért felelős helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán Balog embere, valószínű, hogy távoznia kell. Távozik Solti Péter is a Klebelsberg Központ éléről. Az összkép szerint az oktatásban teljes vezércsere van. Leváltották a minisztert, új államtitkárok és helyettes-államtitkárok jönnek, és a kulcsintézmények – mint az állami intézményfenntartó - élén is változások lesznek.

Az EMMI-ben lázasan folynak az államtitkári castingok. Információk keringenek arról, hogy Kásler Miklós egy orvos kollégáját, Bódis Józsefet, az MRK elnökét, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektorát nevezné ki felsőoktatási államtitkárnak. Ha őrá esne a választás – és erre komoly esély van –, akkor olyan államtitkára lesz az ágazatnak, aki az elmúlt négy évben a kancelláriarendszer egyik legnagyobb kritikusa volt.

A kormány két hetet adott az üzemanyag-kereskedőknek, hogy a régiós országokhoz igazítsák az áraikat. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint nem mindegy, hogy a KSH mely környező államok árait fogja alapul venni.

Dobrev Klára szerint megtámadták a közös listára és a közös főpolgármesternek ajánlásokat gyűjtő aktivistákat, amellyel a hatalom egyértelműen jelezte, hogy a végnapjait éli. Orbán Viktor mindeközben meglehetősen máshogy gondolkodik a kormánypártokról, szerinte ugyanis a közelgő választások egyértelmű esélyese a Fidesz-KDNP.

Hadházy Ákos betekintést kért és kapott a Diákhitel Központ néhány, még Magyar Péter idején megkötött szerződésbe. Az erről szóló posztjában az országgyűlési képviselő kifejtette, az általa látott iratok tartalma felvethetik a büntetőjogi felelősség kérdését, ugyanakkor nem minden információt osztottak meg vele. Magyar Péter külön Facebook-bejegyzésben reagált Hadházy vádjaira.

Visszatér a jellemzően napos, száraz, kora nyárias időjárás április utolsó hétvégéjén; a hőmérséklet csúcsértéke vasárnap már 25 Celsius-fok körül alakul, de a szél sokfelé lesz élénk - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján április 15. és 21. között 9200-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében. Akut légúti fertőzéssel 132 800 ember kereste fel orvosát. A tájékoztatás szerint az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók 31,6 százaléka gyerek, 33,5 százaléka 15-34 éves, 24,4 százaléka 35-59 éves, míg 10,5 százaléka a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.