A drótkerítés két oldala

– Harsogja a kormányzat: megoldotta a menekültproblémát a szerb–magyar határra tervezett kerítéssel. Miközben a görög–török határon év elején lebontották a szögesdrótot. Ugyanis a menekülők megkerülték vagy felmásztak rá. Másrészt az EU-ba törekvő Törökországot diplomáciai értelemben is nehéz helyzetbe hozta a falépítés.

– Említhetnénk Spanyolország példáját is. Ott szintén kiderült: aki át akar mászni a déli országrészen épült kerítésen, át is mászik, esetleg másik, ám jóval veszélyesebb útvonalat választ. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint is jól azonosítható utakon érik el céljukat a menekültek. Például az amerikai–mexikói határnál egy rövid határszakaszon nincs fal. Csakhogy ez a sivatagban található: szárazságban és hőségben közvetlen életveszélyt jelent azoknak, akik itt próbálkoznának a határátlépéssel. Humanitárius szempontból ez megengedhetetlen.

– Felteszem: azért is értelmetlen falat építeni, mert a jogi helyzet ettől nem változik. A kerítés csak magyar területen épülhet, ami azt jelenti: aki akár a túloldaláig eljut vagy felkapaszkodik rá, a magyar jog hatálya alá kerül. Ha menekültkérelmet terjeszt elő, ügyét ugyanúgy el kell bírálni, mintha nem lenne fal.

– Igaza van. Nem beszélve arról: határátkelők a kerítésfal területén is lesznek, ott is benyújtható menedékkérelem. De a kerítés nem csak értelmetlen, kártékony is. Felfogható úgy is: a magyar kormány keménykedni akar a szerbekkel. Ám ehhez el kellene engedni a vajdasági magyarok kezét, és ezt értelemszerűen nem teheti meg a kormány.

– Nézzük máshonnan is: csak egyéb kiadások kárára tudnak huszonkétmilliárd forintot kigazdálkodni a költségvetésből. Becslések szerint ennyibe kerül felépíteni a kerítést – saját forrásból. Hiszen az Európai Bizottság jelezte: erre nem ad támogatást.

– Nem hiszem, hogy az összeg megáll huszonkétmilliárdnál. Mi van például az olyan magánterületekkel, ahol a kerítés miatt kártalanítani kell a tulajdonost? Milyen engedélyek szükségesek és mennyibe kerül a megszerzésük? Számos részlet jogilag is tisztázatlan. Mi történik azokkal, akik át akarnak mászni? Hogyan akarnak fellépni ellenük? Az uniós együttműködés alapján a külső határnál akár német és osztrák rendfenntartók is segíthetik a határvédelmet. Ők mit szólnak ahhoz, ha egy szögesdrót mellett kell állniuk?

– Miközben a közvélemény egy része egyetért a kerítéssel. A Századvég gyors felmérése szerint népszerű a kormány menekültellenes kampánya. Persze csodálkoztam volna, ha a kormányvédő Századvég más következtetésre jut.

– Általában is igaz: a komplex problémákra adott egyszerű üzenetek alkalmasak arra, hogy a populista pártok visszaszerezzék híveiket. Megérne egy vitát: büntetőjogi szempontból uszításnak minősül-e a bevándorlás összemosása a terrorizmussal? Vagy mindazok a kijelentések, amelyeket a plakátokkal sulykolnak?

– Ön szerint?

– Szerintem nem, mert a szabályok alapján az uszítás közvetlen fenyegetést kell hogy jelentsen. De ízléstelen és morálisan is elfogadhatatlan. A plakátkampány és a kerítés egyértelmű belpolitikai üzenet a szélsőjobbnak. Miközben külpolitikailag erodálja Magyarország hírnevét és visszafordíthatatlanul rontja uniós pozícióinkat is. Hiszen hamarosan uniós jogalkotás indulhat a menekültkérdésben.

– Én ezt még nem látom. Nemrég egy bizottsági szóvivő hangsúlyozta is: a határőrizet minden tagállam szuverén döntése.

– A határőrizet önmagában lehet hogy igen, de a migráció az amszterdami szerződés óta uniós hatáskör uniós szabályokkal. Az Európai Bizottság pedig jól látja: az egyéni utak nem hoznak eredményt. Májusban a bizottság közzétette javaslatát a kvótarendszerről. Vagyis arról: a tagállamok „osszák szét” arányosan az unióba érkező menekülteket. Bár a politika mindig érdekvezérelt, a legfőbb közös érdekünk most a szolidaritás. Máskülönben alapvető európai vívmányok kerülnek veszélybe. Franciaország például rendőrfalat állított a határai mentén – ez nem igazán összeegyeztethető a schengeni egyezménnyel. A közös jogalkotás főként az Európai Tanácsban, a tagállamok kormányainak részvételével zajlik. A folyamat koalíciók, kölcsönös szívességek, lobbik sorozata, ezért nyilvánvaló: az az ország, amely vállalhatatlan eszközöket vet be a kérdés kezelésére, diszkreditálja magát, elveszíti a többi állam bizalmát és ezzel az érdekérvényesítés lehetőségét is.

– Egyelőre a kvótarendszer ajánlásán kívül még csak javaslatok sem hangzottak el, hogyan is kezeljék a tagállamok az erősödő migrációs hullámot. Akkor hát mi lenne a közös, uniós megoldás?

– A kvótarendszer jó irány, de nem elegendő. Az uniós tagállamok közösen akár az ENSZ Biztonsági Tanácsára is nyomást gyakorolhatnak, hogy előmozdítsák a helyzet rendezését – a forrásországokban. Merthogy a kvótarendszerrel a probléma nem szűnik meg: csak Szíriából egyre többen érkezhetnek, hiszen évek óta tart a polgárháború, egyre véresebb következményekkel. Ahol nincs háború, ott fejlesztésekkel, támogatásokkal lassítható az elvándorlás. A végpontok, a határőrizet is közös összefogást igényel. És például a migránsok segítése szintén csak összefogással oldható meg.

– Kósa Lajos, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke a minap azt mondta egy televíziós interjúban: 160 és 200 ezer között lehet azoknak a száma, akiket Magyarországnak vissza kell fogadnia. Arra utalt: sokan itt adják be a menedékkérelmet, de mire elbírálnák az ügyüket, továbbállnak. Őket a nemzetközi jog visszairányítja ide. Más forrásból úgy tudjuk: ez nem igaz. Például 2015-ben eddig Magyarország 2034 ilyen esetet ismert el. Németország csupán 43 menekültet irányított vissza.

– Valóban igaz: eddig akkor sem küldtek vissza menedékkérőket nyugat-európai országok, amikor jogilag megalapozott lett volna. Híradásokban korábban gyakran beszéltek 15-20 ezer menekültről, aki hamarosan visszakerül hozzánk. Ez minden esetben rémhírkeltésnek bizonyult. Ugyanakkor ha még nagyobb tömegek jelennek meg az unió területén – amire lehet számítani, még akkor is, ha a migránsok többsége nem jut el Európáig –, változhat a visszaküldési gyakorlat. De ez is alátámasztja: a tagállamok külön-külön nem tudnak megküzdeni ilyen rendkívüli migrációs hullámmal. Közös megoldás szükséges: falak helyett szolidaritás, együttműködés.