A DK Szakály Sándor kinevezésének visszavonását követeli

A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza Szakály Sándor igazgatói kinevezését a nemrég megalakult Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjáról a történész egy nyilatkozata miatt, és kövesse meg a magyar zsidóságot.

2014. január 17., 20:46

Oláh Lajos és Szabó Zoltán DK-s politikusok az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben Szakály Sándornak az MTI-nek adott interjújában megjelent kijelentésére reagáltak.

A főigazgató az interjúban jelentette be, hogy megalakult a Magyarország 1867 és 1990 közötti történetével foglalkozó Veritas Történetkutató Intézet, amely 25 alkalmazottal februártól kezdi meg működését. Szakály Sándor egyebek mellett azt mondta: a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, és így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg: Magyarországról 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert oda toloncolták ki azokat, akiknek nem volt magyar állampolgárságuk. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.

A két DK-s politikus a holokauszt és Magyarország náci megszállásának összefüggését illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy „a megszálló náci csapatok nem elkövették, csupán lehetővé tették a következő egy év szörnyűségeit; azokat a magyar szélsőjobboldallal együttműködő magyar kormány, magyar közigazgatás és magyar csendőrség követte el”.

Megjegyezték: külön pikantériája az ügynek, hogy ez a nyilatkozat a budapesti gettó felszabadítása évfordulójának előestéjén látott napvilágot.
Azt írták: Szakály Sándor azzal a nyilatkozatával, amely szerint a zsidók 1941-es deportálása Kamenyec-Podolszkba „csupán idegenrendészeti eljárás volt, megengedhetetlenül meghamisította a történelmet, meggyalázta a holokauszt áldozatainak emlékét, továbbá alapos a gyanú, hogy egy emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntetve fel” bűntettet követett el.

A DK fölhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti összetartozás erősítése, amelynek reményében a kormány az intézetet létrehozta, nem a „szégyenteljes történelmi tények letagadásától, hanem az azokkal való kíméletlen szembenézéstől várható”. Mindezért a párt fölhívta a kormányt arra, hogy kövesse meg a hazai zsidóságot, és azonnali hatállyal vonja vissza Szakály Sándor igazgatói kinevezését.

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.

A Balaton partjára érkező nyaralók többsége még mit sem sejt arról, hogy egy új, kellemetlen vendég is velük tartott a nyárba. A tigrisszúnyog csendben, de biztosan meghódítja a magyar tengert, és nemcsak csíp, hanem betegséget is hozhat.