A csapda

– Megint „kiosztotta” a pártját.

– Nem tudom, mire érti.

– Először az őszi önkormányzati választás után ütött meg kritikus hangot, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette önálló platformalapítási szándékát. Lapunkban is kifakadt akkor: ha az MSZP-t ismét személyi viaskodások kötik le, végük a szocialistáknak, és ideje a párt új vezetésének tematizálnia a baloldali közbeszédet. Néhány napja pedig a Népszabadságban beszélt bírálóan arról, hogy a munka ünnepe előtt az MSZP „legfőbb üzenete” Gyurcsány pártszavazási kezdeményezése lett.

– Rosszul tűröm a felelőtlenséget, saját pártom esetében különösen. A rendszerváltás óta még soha nem volt olyan politikai, társadalmi jelentősége május 1-jének, mint most. A Fidesz-kormány módosítja a munka törvénykönyvét is. Évtizedes szakszervezeti vívmányokat akarnak eltörölni. Felemelik a munkaidőt, csökkentik a táppénzt, a munkanélküli-segély időtartamát, megkönynyítik a kirúgásokat. Az Európai Unióban a magyar munkavállalók lesznek a legkiszolgáltatottabbak. Így talán érthető, miért bosszantott, hogy Gyurcsány Ferenc közvetlenül május 1. előtt érezte úgy: kinyitja az MSZP szervezeti működési kérdését a nyilvánosság előtt. Ezzel pártpolémiát is kiváltott, s az egymásnak feleselések folytatódtak a sajtóban. Mindez a Fidesz malmára hajtja a vizet.

– Amennyiben?

– Félreértés ne essék: magam is úgy vélem, meg kell újulnia az MSZP-nek. És mikor máskor, ha nem ellenzékben. Csakhogy magunk között kell rendezni a dolgainkat, nem a médiában. Ráadásul nem a Fidesz forgatókönyve szerint, amely a szocialista pártot a „mesterházysták” és a „gyurcsányisták” közötti harci terepként tünteti föl – megkérdőjelezvén ellenzéki politikánk hitelességét: az MSZP mondja azt, hogy Orbán Viktor felszántotta a demokráciát, miközben a szocialisták egymást tapossák?
u Gondolja, ez a Fidesz forgatókönyve?

– Azt állítom: a megosztó szembeállítás a Fidesz érdeke. Sajnálom, hogy ennek bedőlnek egyes szocialista politikustársaim. Nincs semmiféle „helyzet” a pártban.

– Ön még az MSZP tagja?

– Most ironizál?

– Mert nem értem, mitől találja úgy: nincs „helyzet” az MSZP-ben.

– Mesterházy Attila és az elnökség mandátuma jövő nyárig szól. Korábban épp Gyurcsány mondta: 2014-ben annak kell vezetnie az MSZP-t, akinek a legnagyobb esélye van legyőzni Orbánt. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy már most szerepeket kellene osztani?

– Gyurcsány pártszavaztatása pusztán új „szereposztásról” szólna? Nem inkább arról, miként lehetne az MSZP-t morálisan „megtisztítani”, a pártpénzek útját átláthatóvá tenni a tagság előtt, és megszüntetni a funkcióhalmozást? Számos baloldali elemző is hangoztatja: az alapokig visszabontva kell megújítani az MSZP-t, hogy hiteles és versenyképes legyen.

– Gyurcsány maga is kiváló politikai elemző. Nagyjából egyetértek helyzetértékelésével az országról. Pártszavazási ötletét is jónak tartom. De nehezen feledhető: ötéves pártvezetése és miniszterelnöksége alatt kevésbé törekedett bázisdemokráciára. Sokszor csak utólag értesült döntéseiről a pártelnökség vagy a frakció.

– Közbevetőleg: a pártvoksolás talán taktikai húzás is Gyurcsánytól. Hiszen ki szavazná le az MSZP-ben az erkölcsi megújulást?

– Erre én csak azt tudom mondani, amit mindig: az MSZP-nek meg kell újulnia programjában, politikai stílusában, üzeneteiben, de belső működésében, struktúrájában is.

– Gyurcsány mást mond?

– Nem. De nemcsak ő vélekedik így. Másrészt én minden szocialistát óvnék attól a csapdától, hogy egymást kell legyőzni. A mi ellenfelünk Orbán Viktor önkényrendszere. És Magyarország demokratikus jogállamát csak közösen tudjuk helyreállítani. Ebben mindenkinek jut szerep. Nekem most Szegeden elsősorban.

– Mindenesetre hétvégén a pártszavazás kérdése lekerült az MSZP választmányának napirendjéről. Tulajdonképpen Orbán legfőbb ügyésze „vette le” onnan: a vádhatóság Gyurcsány képviselői mentelmi jogának a felfüggesztését kérte az Országgyűléstől, mivel gyanúsítottként akarják kihallgatni a sukorói ingatlanügyben.

– Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc mellett: nem egyszerűen „vélelmezzük” az ártatlanságát, hiszünk is benne. Ennek a fideszes politikai hajtóvadászatnak – ügyészi segédlettel – Gyurcsány a célpontja, de vele együtt a szocialista pártot is le akarják teríteni. Továbbmegyek: azt gondolják, ha gyengítik az MSZP-t, töredezhet majd a demokratikus ellenzéki tábor. Ne reménykedjen a Fidesz! Lehet, hogy a jogállamot, az igazságszolgáltatást maga alá gyűrte a hatalom, ám a demokraták egyre szélesedő tömegét már nem tudja „befogni”. Bármilyen megfélemlítésre ellenállás a válasz. Ha úgy tetszik: fortélyos félelem egyre kevesebbeket igazgat.

– Nemrég arra utalt egyik nyilatkozatában: az új alkotmány leginkább „büntető alaptörvény”. Konkrétan az önkormányzatok alapjogának a negligálását említette. És csodálkozott, miért szavaztak maguk ellen – az alkotmány elfogadásával – a fideszes polgármestertársai.

– Az előző alaptörvény – amelyet a Fidesz diktatórikusnak minősített – megfogalmazta, hogy minden helyi közösségnek joga van az önkormányzatisághoz. Ez kikerült az új szövegből. Mellékesen jelzik benne, hogy vannak önkormányzatok. Ugyanakkor belevették: a kormányhivatalok törvényességi felügyeletet gyakorolnak az önkormányzatok fölött. Ami előrevetíti, hogy az alkotmányra épülő önkormányzati törvénnyel – amely őszszel kerül a parlament elé – valójában felszámolja az önkormányzatiságot a Fidesz.

– Mégis, hogyan?

– A megyei közigazgatási kormányhivatalnak eddig kontrollszerepe volt: ha úgy ítélte meg, hogy egy önkormányzati döntés törvénysértő, felszólította korrekcióra a közgyűlést. Ha az esetleg mégsem korrigált, a hivatal kizárólag bírósági úton tudta megsemmisíttetni a határozatot. A törvényességi felügyelet alapján viszont mostantól csak a kormányhivatal jóváhagyásával lehet hatályos egy önkormányzati döntés.

– Mindebből mi következik?

– A Fidesz lényegében prefektúrarendszert hoz létre. A prefektus a kormánytól való teljes politikai függőségben végzi feladatait. Jelenleg a húsz kormányhivatal vezetőjéből tizennégy fideszes országgyűlési képviselő. Ráadásul Szegeden az a politikus, aki tavaly ellenem indult a polgármesteri választáson. Ha így alakul a törvényi szisztéma, olyan ember fog a fejünk fölött dönteni a város ügyeiről, akit leszavaztak a szegediek.

– De ezzel a törvénnyel saját önkormányzati vezetőit is szoros ellenőrzés alá vonja a kormány. Hacsak nem éppen az a cél, hogy Orbán mindenáron meggátolja polgármestereinek a túlhatalmát. Mondjuk azért, mert esetleges kihívója abból a körből kerülhet ki.

– Ésszerű felvetés. Kétségtelen: a Fidesz nem az a párt, amelyben lehet ellenvélemény a vezérrel szemben. Egyébként tavaly az önkormányzati rendszer húszéves évfordulóján még együtt méltattuk fideszes városvezetőkkel az unió egyik legfontosabb alapértékét, az önkormányzati autonómiát. Megdöbbent, hogy most az ő asszisztálásukkal születhet olyan törvény, amely megszünteti a helyi közösségek önállóságát. Megfosztják őket alapjoguktól, hogy közügyeiket szabadon intézzék, saját maguk szervezzék a közszolgáltatásokat, és gazdálkodjanak a közjavakkal. Sokan csupán akkor szembesülnek azzal, mit jelent a demokrácia, ha elveszik tőlük a közvetlen szabadságukat.