A csabai gyertyák Norvégiáért égtek...
Békéscsabán jó három éve számos helyi lakos, köztük a Jókai Színház művészei gyertyákat, mécseseket gyújtottak a teátrum mellett álló épület falánál. Annak a pár nappal korábbi norvégiai merényletnek az áldozataira emlékeztek, akiket – több mint hetven fiatalt – egy szélsőjobbos tömeggyilkos, bizonyos Breivik hidegvérrel legéppisztolyozott.
A helyi történéseket kevésbé ismerők nyilván rácsodálkoztak, hogy a csabaiaknak az általános megdöbbenésen és részvéten túl miért volt fontos e demonstratív megnyilvánulás. Ám akik figyelmesen körülnéztek, láthatták, hogy az emlékezés helyszíne az Ibsen Ház elnevezést viseli bejárata fölött. A név, csakúgy mint Henrik Ibsen norvég drámaírónak az előcsarnokban felállított mellszobra arra emlékeztet, hogy ezt a műemlékszámba menő épületet a Norvég Alap igencsak számottevő hozzájárulásával alakították át lepusztult szakközépiskolából irigylésre méltó módon felszerelt kamaraszínházzá.
A Norvég Királyság nem tagja az Európai Uniónak, de számos ponton kapcsolódik annak tevékenységéhez. Amikor 2004-ben tíz kelet-közép-európai állam, köztük Magyarország uniós taggá vált, a norvégok is részt vállaltak ezek felzárkóztatásában. A napjainkban budapesti kormányzati részről több ponton megkérdőjelezett segítségre itt nem térünk ki, az alap által biztosított lehetőségek ugyanis magukért beszélnek. Mint ahogy az a példás hozzáállás is, amelyet a Békés-megyeiek a pályáztatás, az építés és a működtetés során tanúsítottak, és mindmáig tanúsítanak.
A fővárosban a lehetőségről, annak részleteiről előbb értesült politikusok közül Vastagh Pál orosházi MSZP-s honatya, korábbi igazságügy-miniszter hozta a jó hírt Csabára, s egyúttal a norvég nagykövetség diplomatáját, aki tájékoztatta a helyi vezetést a pályázati rendszerről. Az ugyancsak szocialista párti Varga Zoltán megyei képviselő-testületi elnök és munkatársai megalkották a pályázatot, amellyel segítséget kértek az – akkor még megyei felügyeletű – Jókai Színház melletti épület gyökeres rekonstrukciójához és profilváltásához. A teátrum jövőjére vonatkozó elképzelésekkel Konter László akkori igazgató is besegített a koncepció, és ezzel a pályázat végleges megformálásába, amelyet a Békés Megyei Önkormányzat 2006 márciusában nyújtott be.
A 2 millió 814 ezer 762 euró összköltségű pályázatot az oslói külügyminisztérium 2007 decemberében 2 millió 392 ezer 548 euró támogatásban részesítette, a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül. A megye 52 és félmillió forint saját erővel, az Európai Uniós Önerő Alap ugyanekkora összeggel támogatta a 2008 augusztusa és 2010 szeptembere között megvalósult fejlesztést.
Mint Fekete Péter, az időközben a város irányítása alá került színház jelenlegi igazgatója munkatársunknak elmondta, ő maga ekkor került Csabára azzal a feladattal, hogy az új lehetőségeket maximálisan kihasználja, a teret élettel, tartalommal töltse be. A korábban is folyó színészképzés mellett így jutott hely a színházi háttérszakmák (látványtervezők, kellékesek, jelmeztervezők, stb.) oktatására és gyakorlására, ami szinte egyedülálló az országban.
Az Ibsen Házban helyezték el a korábban nyomasztó helyszűkétől szenvedő helyi bábszínházat is, az irigylésre méltó szcenikai berendezéssel ellátott színpadon pedig nemcsak a háttérszakmák képviselői gyakorolhatják leendő mesterségüket, de kamaradarabok előadására is kiváló lehetőséghez jutottak a színészek: művészek és -palánták egyaránt. Az Ibsen Ház udvarában pedig immár három éve megrendezik a TeÁtrium elnevezésű nyári zenés esteket, amelyek felett a védnökséggel naponta a város és a régió más-más tekintélyes személyiségét bízzák meg (így például a fentebb idézett Varga Zoltánt is, aki már jó idő óta nem a megye vezetője).
A békéscsabai Jókai Színház együttműködése Norvégiával nem merült ki a pályázattal. A megye e célra létrehozott irodája még most is figyelemmel kíséri a norvég segítség felhasználásának jelenlegi következményeit, a kapott lehetőségekkel a sáfárkodást – és rendre beszámol róla a szponzornak. A színház a maga részéről nemcsak Ibsen klasszikus drámáit, a Nórát, majd a Vadkacsát tűzte műsorára, de más művek színpadra állításával, a norvég bábművészekkel kialakított tartós kapcsolat ápolásával, kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék szervezésével is hozzájárulnak a Norvég Civil Támogatási Alap nem elsőrendűen deklarált, de jól érzékelhető céljához, az európai kultúra fejlesztéséhez, s ezzel a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Bárha minden érintett osztaná ezt a felfogást...
