„A büdös életben nem térül meg” a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása

Mintegy 550 milliárd forintból újítaná fel a magyar kormány a Budapest és Belgrád közötti, 159,4 kilométer hosszú, jelenleg egyvágányú vasúti pálya magyarországi szakaszát. A beruházást részben kínai állami hitel finanszírozza. A beruházás azonban nem illik bele az EU-s vasútfejlesztési irányokba, és a finanszírozással is gond van – mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) volt vezérigazgatója.

2017. február 21., 09:56

A Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása kilométerenként négymilliárd forintot emésztene fel. A magyar állam részben kínai kölcsönből finanszírozná a munkálatokat, a beruházással így vélhetően egyedül Kína járna jól. Az Európai Bizottság ráadásul vizsgálatot indít a kínai finanszírozás miatt.

Reményik Kálmán szerint a finanszírozáshoz versenyeztetés nélkül választottuk ki a kínai partnert, ami ellentmond a vállalt EU-s kötelezettségeinknek, az Európai Unió problémája pedig alapvetően az, hogy a szóban forgó fejlesztés nem illik bele a tervekbe.

Mind mondta, olyan egyezményekhez is csatlakoztunk, amelyek kitűzték az Európai Unióban a vasútfejlesztés irányait. Ezek az úgynevezett transzeurópai hálózati elemek, amelyekből Magyarországon kettő meghatározó, a négyes és ötös korridor, ami az országon halad keresztül. Szerbia jelenleg nem tagja az EU-nak, így arrafelé nem is halad vasúti korridor. Egyebek mellett azt is vállaltuk, hogy ezeket a korridorokat alkalmassá tesszük 160 km/órás sebességre.

A kormányzati kommunikáció szerint a kínai áruk Görögországba érkeznek, és majd – ezen a vonalon – vasúton jutnának tovább az EU-ba, Magyarországnak pedig a tranzitforgalomra kirótt pályahasználati díjból hamar megtérül a beruházás. „Azokkal a számokkal, amiket most ismerünk, ez a büdös életben nem térül meg, még a magas pályahasználati díjak mellett sem” – fogalmazott a szakember.

(Klubrádió)