A birkapásztor és a miniszterelnök

– Nemsokára jönnek a francia újságírók – mondja Váradi András. Büszke.

Messzi földről is jönnek hozzá, már nincs egyedül. A göböljárási juhász borostás, telt arcú, magas ember. Gyorsan beszél, egyszerre ezer történet kéredzkedik a nyelvére, legszívesebben az összes fájósat elmesélné nekünk.
A hajdani focipályán állunk, nem messze Alcsútdoboztól, lábunknál juhok harapják a füvet. Maci kutya húzza a lábát, rosszul forrt össze a csont a törésből, bukdácsol előttünk. El kellett volna altatni, de a juhász nem engedte.

Már az öreg Váradi is itt van, botjára támaszkodik, megemeli a kalapját, aztán visszatereli az egyik elcsatangolt juhot. Azt mondja, az előbb kaszált egy kis zöldet a nyulaknak. (Később lopás miatt eljárás indult ellene, kaszáját lefoglalták.) Keveset szól, mintha egy Móricz-novellából bújt volna elő. Az egykori állami gazdaság majorjából felénk siet az ifjabbik juhász asszonya. Vendégek jöttek, hozna kávét, ha gondoljuk, köszönjük, nem kérünk, ő marad, és csendben hallgatja, mit beszélünk. A halk szavú, alacsony nő büszkén néz fel két fejjel magasabb urára.

Van is miért. Váradi András 48 éves korára híres ember lett: szerepelt már a Népszabadság címoldalán, filmezték is, most meg franciák jönnek hozzá. Nagyot fordult a világ. Pedig nem kellett volna neki a hírnév. Nemrég még egyedül harcolt Mészáros Lőrinccel, a felcsúti polgármesterrel, Orbán Viktor barátjával. Felemelte a szavát, de nem ment sokra.

Mészáros idén megvette az egykori Csákvári Állami Gazdaság göböljárási majorja körüli földeket, de már tavaly nyáron intézkedett: szólt a juhásznak, fel kell számolnia az állatállományát, és marhatelepet építtetett az egykori cselédlakások mellé. Oda, ahol Váradi Andrásék háza áll, meg ahol még vagy harminc család él. Egy darabig nem lehetett kinyitni az ablakokat a bűztől. Így már tavaly úgy hitte mindenki, hogy Mészárosé a föld.

– Azt akarja, hogy menjünk el innen – mondogatták az emberek.

Az egykori főhercegi major, későbbi állami gazdaság cseléd-, vagy munkáslakásait már sok éve megvették az ott lakók. Volt, aki több mint tízmilliót fizetett a rossz állapotban lévő házért. Váradiéknál feltúrták az udvart, most vezetik be a vizet, eddig lavórban mosdottak.

Téglakerítéses, tornácos a ház. Zacskók, bálák, székek az udvaron. A hátsó kis istállóban póni. Tyúkok kapirgálnak az őszi gyomban.

– Nincs kijárásunk, saját utunk. Már csak nyolcvan birkánk van, a többit el kellett adnunk. Nincs földünk, ahol legeltethetnénk – mondja az ifjabbik juhász. Még ez a focipálya is Mészáros Lőrincé.
– Nem tudunk semmit tenni ellene – szól közbe az öreg.

– Apu negyvenkét évet dolgozott az állami gazdaságban – mutatja be az öreget Váradi András.
– És Mészáros úr nem szól, hogy itt legeltetik az állatokat?

– Még nem szólt, de bármikor megjelenhet. Amikor mondtam neki, hogy nem tudunk hova menni, azt mondta, oldjuk meg.

Váradi Andrásnak az etyeki tó mellett van másfél hektár földje, de oda a szabályok szerint nem húzhat ki villanypásztort. Apja két hektáros szántóföld tulajdonosa, ám oda sem vihetik az állatokat. Váradiék úgy érzik, ki akarják szorítani őket.

A göböljárási juhász kicsi kora óta űzi az ipart: ötévesen öt anyabirka tulajdonosa volt.
– Ők voltak a játszópajtásaim. Csináltam nekik ugratót is – meséli. Nyolcévesen már az állami gazdaságban dolgozott.

– Mire felnőttem, háromszázhatvan marhával is elbírtam – meséli büszkén.
Kezdetben csak hat osztályt végzett, dolgozni kellett, hát abbahagyta a sulit, de később estin bepótolta, ahogy a gimnáziumot is.

Gyerekkorában a környéken valakik felgyújtották a cigányok házát.
– Írtam róla egy verset – mondja, és szavalni kezd. A legelő fölé néz, valahova a magasba, kihúzza magát, ahogy kell: – „Mélán, füstös, romos téglaháza /Csóró cigányoknak keserves munkája! / Nem tagadom meg azt, hogy cigánynak születtem / Hogy tisztába legyen a lelkiismeretem / Kommunista rendszer szedett-vedett gazság! / Én mégis megírom, mi az igazság” Tetszett?
Boldogan diktál.

– Még könyvet is írtam a megaláztatásaimról! Nem adták ki, füzetben van.

Húsz évvel ezelőtt Váradiék „háztájiban” tartottak birkát. Csak az állatok gyapja fedezte a tartás éves költségét. Négy éve még megvolt mind a kétszáznegyven birkájuk.
– Szépen megéltünk belőle. Sokáig segítettünk másokon. Kinek hús, kinek fa kellett.
Nekik volt a megyében a legtöbb kecskéjük. Felesége gazdaasszonyképzőt végzett, két kislányuk van.
– Gondoltuk, vállalunk egy harmadikat is, de rossz irányba indultak a dolgok. Ez a gazdagok világa!

Ángyán József volt államtitkár jelentése szerint Mészáros Lőrincék 1327 hektár állami földhöz jutottak Fejér megyében. A pályázók közül a legnagyobb terület Mészáros Lőrinc cégéhez, a Búzakalász 66 Kft.-hez került. A Népszabadság a minap arról számolt be, hogy Mészáros marhatartó telepéhez közel 42 hektárnyi földet hirdetett meg a Nemzeti Földalap. Bónuszként a pályázati kiírásban szerepelt egy a több mint tízhektárnyi területen átvezető szolgálati út is, amelynek húszéves használatáért az állam egy fillért nem kért volna. Váradi András is pályázott, de a kiírást a földalap visszavonta.

Hogy miért? Erre nincs válasz.

Többször hívjuk, a polgármesteri hivatalban személyesen is keressük Mészáros Lőrincet. Hiába. Pedig korábban szívesen nyilatkozott lapunknak. Munkatársa visszajelzést ígér, de hiába csörgetjük, kinyomja a telefont. Főnöke ugyanígy tesz. Egy idő után feladjuk.

Kicsoda Mészáros Lőrinc? Már sokszor írtunk róla. Felcsúton az egyik legszegényebb család volt Mészároséké. Apja lakatosként dolgozott, anyja háztartásbeli volt. Lapunknak korábban büszkén mesélte, hogy jobboldalinak nevelték a szülei. Felnőttként gázt szerelt, és lassan igazi vállalkozóvá vált. Ma több ingatlanforgalmazó és sporttal foglalkozó cég tulajdonosa vagy képviselője. Imád vadászni és szereti a focit. A Felcsút SE elnökhelyettese, majd a faluban működő Puskás Labdarúgó Akadémia egyik vezetője lett. Ma Orbán Viktor kormányfő hétvégi háza mellett, az akadémia területén hatalmas építkezés zajlik. Csodájára járnak az emberek: kis falunak még nem volt ilyen nagy stadionja!

Mészáros a falu első embere lett, miután pártja – egy új törvény szerint jogszerűen – leváltotta a köztartozásokkal bíró volt polgármestert. A távozó faluvezető lapunknak anno azt mondta: azért vadászták le, mert megálljt parancsolt a kormánypárti nyomulóknak. Mészáros közben igazi nagybirtokossá vált. Mezőgazdasággal foglalkozó cége, a Búzakalász 66 Kft. fiatal még, tavaly alapították. Táblája ott áll Göböljárás határában, nem messze Váradiék házától. Csak a miheztartás végett.

– Itt minden az Orbán családé. Legalábbis ezt beszélik errefelé – kesereg az ifjabbik Váradi.
A hírek szerint Orbán Viktornak nincs a környéken földje, apjának viszont van. A miniszterelnököt gyakran látják Felcsúton és környékén, nem csoda, hiszen ott van a hétvégi háza.
– Többször járt Mészáros úr göböljárási marhatelepénél. Megállt a hodályom melletti útnál is – meséli Váradi András.

Tyúk kapirgál a bedőlt tetejű, elhagyott cselédház mellett. A birkahodály mellett kopott lakókocsi. Mostanában ott alszik a gölböljárási juhász.

Feleségére nézek:
– Nincs mindig így – mondja az asszony. – Csak a tolvajoktól félünk.
Az udvaron fahalmok, hordók, rozsdás itatók, bálák, nyúl- és galambketrecek összevisszasága.
Telefonálnak a francia újságírók, kicsit eltévedtek, de nemsokára megérkeznek.
– Az általánosban a nővérem volt Orbán Viktor padszomszédja. A tanárnőm kedvelt engem. Nemrég azt mondta, hogy összehoz a miniszterelnökkel, beszéljük meg a dolgot, segítsen, hogy ne lehetetlenítsenek el engem – mondja a juhász. – Én nem akartam vele találkozni.
– De miért?
– Nincs értelme. Ez a gazdagok világa, nem a miénk.