’56 mintául szolgálhatna

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Vox
Kim Lane Scheppele szerint a menekültekkel szembeni durva fellépést csak a felszínen magyarázza, hogy Orbán Viktor versenyt fut a szélsőjobbal. Alapvetően olyan országról van szó, amelyben egyvalaki pártállamot irányít, s az egyetlen kihívója jobbról jön. Így Orbán számára tökéletesen alkalmasak a körülmények, hogy az erős embert alakítsa. A bevándorlás szinte ajándék neki, hogy kézben tartsa mindazt, ami aggasztja. Ám az okok mélyebben húzódnak, s kötődnek a háború végéig visszanyúló antiszemitizmushoz és idegengyűlölethez. A hónap közepétől érvényes szabályok értelmében a menedékkérőket elutasítják. Egy részük adatait hírek szerint beviszik az unió közös adatbázisába, így másutt is hiába próbálkoznak majd. Magyarország azt akarja, hogy senki se az ő területén keresztül próbáljon bejutni az unióba. Nem kíván gondoskodni az ellátásukról. Ezért annyira barátságtalan a rendszer, amennyire csak lehetséges. De Orbán ellenséges mindenkivel szemben, aki nem igazi magyar. Sokáig tartózkodott attól, hogy egyértelműen rasszista kijelentéseket tegyen, ám az utóbbi hetekben már nem hagyja ezt a feladatot másokra. A cél az, hogy a szélsőjobbos szavazók érezzék: a Fidesz velük van. Az üzenet pedig az, hogy a kicsiny magyar nép egyre csak zsugorodik, miközben fenyegetik a zsidók, a cigányok és a menekültek, akik mindent el akarnak venni. Orbán mindezt az őrületig felkorbácsolja. A menekültek ügyében képes volt egyesíteni a visegrádi államokat. Csakhogy a többiekkel ellentétben diktátor akar lenni, nem tudja elviselni az ellenzéket. Ugyan még ma is libertárius, csak éppen képtelen megbarátkozni az őt korlátozó kötelékekkel, ezért kiiktatta a demokratikus biztosítékokat az Alaptörvényből. Továbbá úgy formálta át a választási szabályokat, hogy nehéz új pártot létrehozni, az legfeljebb csak a baloldal további széttagolása árán lehetséges. Scheppele nem gondolja, hogy a magyarok antidemokráciát akarnának. De ha nem voksolnak az MSZP-re, vagy Orbánra szavaznak, vagy nem járulnak az urnákhoz. Akkor pedig megint a kormányfő győz. Sokatmondó, hogy jelenleg a bizonytalanok alkotják a legnagyobb tábort. A szakértő mindazonáltal nagy lehetőséget lát, hogy felbukkanjon egy új párt és kisöpörje Orbánt és a szocialistákat egyaránt. De pénz híján ennek nincs sok esélye. Orbán mindenki más népszerűtlenségéből él. Csak éppen nincs olyan párt, amely jó kormányt tudna ígérni, pedig a magyarok nem hülyék, és mellé állnának.

Time
Egy szakember szerint 1956 mintául szolgálhat a menekültválság megoldásához. Akkor Eisenhower elnök elrendelte, hogy adjanak élelmiszert és más segítséget is az érkező magyaroknak. Alapcsomagokat állítottak össze a menedékkérőknek, és az elnök a Fehér Házban fogadta képviselőiket. Tábori konyhákat, elsősegélynyújtó állomásokat és mozgó gyógyszertárakat létesítettek. Ezzel párhuzamosan a Vörös Kereszt révén élelmet küldtek Magyarországra, ideértve az iskolásoknak szánt tízórait, illetve tejet az egészen kicsiknek. A Katolikus Segélyszervezet, valamint a CARE akkor is közreműködött. Ezen túlmenően az USA hozzálátott, hogy sok ezer magyart telepítsen le az országban. Ugyanerre van szükség most a szírek esetében is. De gondolni kell azokra is, akik sok milliónyian Szíriában és a térség más államaiban maradtak, egyre kevesebb táplálékkal és reménnyel. A Világ Élelmezési Program kénytelen volt csökkenteni a fejadagjukat, mert nincs elég pénze. Az ellenlépéseket Washingtonnak kell irányítania, több fronton is. Először is meg kell próbálni véget vetni a szír polgárháborúnak. Ehhez békét kell teremteni a régióban, és le kell győzni az Iszlám Államot. Meg kell kétszerezni az amerikai Élelmet békéért-programot. Nem lehet elképzelni politikai rendezést, ha közben üres a lakosság gyomra. Az éhség és a káosz a szélsőségesek kezére játszik.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A kerítések halálos veszélyt jelentenek Európa jövője számára. Márpedig ha a földrész Orbán Viktor logikáját követi, egyre újabb és újabb határzárak emelkednek, fizikai, politikai, gazdasági és emberi értelemben egyaránt, ám ezek nem képesek megoldani a gondot. A tranzitországok segélykiáltása ugyan érthető, hiszen miként tudnának megbirkózni a menekültek regisztrálásával, ha arra az erős német államapparátus sem képes. Van némi igazság abban is, amikor Magyarország a kontinens tétlenségére panaszkodik, bármennyire szégyenletes és ócska Orbán viselkedése és retorikája. A válságra adott magyar válasz azonban természetesen végzetes veszély a földrész jövőjére nézve, éppen azért, mivel annyi híve van a magyar határokon túl is. Most éppen az uniós tag Horvátország határán nő ki a földből szögesdrót, és a folyamat nem áll le, ám csak további problémák keletkeznek a kerítésekből. Senki sem tudja, mit kellene hosszabb távon kezdeni a népvándorlással. De éppen ezért kellene már a rövid távra szóló lépéseknél is összefogni. Tehát a külső határok biztosításában, az érkezők emberhez méltó fogadásában és elosztásában. A keleti tagoknak el kellene gondolkodniuk azon: az orosz fenyegetés miatt könnyen rászorulhatnak a többiek szolidaritására. Berlinnek viszont le kellene mondania arról, hogy egy ilyen kérdésben többségi döntéssel fenyegetőzzön.

The Economist
Lehet, hogy Kelet-Európa nem szereti a menekülteket, de nagyobb szüksége van rájuk, mint más államoknak. Főleg az építési, összeszerelő és technológiai cégek keresnek munkaerőt, és a helyzet a lakosság gyors elöregedésével valószínűleg csak rosszabb lesz. Épp ezért ellentmond a gazdasági logikának, hogy a lengyelek és a csehek is csatlakoztak a magyarokhoz, és immár közösen utasítják el a kötelező kvótát, miközben a menekültek gyakran fiatalok és képzettek. Magyarországon a vállalatok csaknem fele nem talál szakembert. Leginkább a számítástechnika szenved utánpótláshiányban. Főként mérnökök kellenének, de nagyon sok diplomás munkavállaló áttelepül Németországba, ahol a bérek 150 százalékkal magasabbak. Ráadásul a hiányzó munkaerő fokozza a nyugdíjalap deficitjét és lyukat üt az államháztartáson is. Magyarországon különösen súlyos a válság az egészségügyben. A gazdasági tárca szerint nincs elég ács, bolti eladó, kertész és pék. A születési arányszám hanyatlik, a várható élettartam viszont meghosszabbodik. 2035-ig a lakosság lélekszáma előreláthatólag nyolc százalékkal csökken. Vágyálomnak tűnik az elképzelés, hogy a Romániából töltsék fel az üres állásokat, hiszen az ottaniak is szabadon mehetnek Nyugatra.