54 milliárdos támogatást vár az ácsi katódgyárat építő cég
A tervek szerint 2026-ban megkezdődik a termelés, de addig még felépítenének egy 300 apartmanos falut is.
A tavaly 8 milliárd eurós (3120 milliárd forintos) árbevételt elérő, világszerte 17 ezer embert foglalkoztató több bányával is rendelkező vállalatcsoport első európai gyárát és kiszolgáló egységeit az Ács-Bábolna közötti ipari parkban építik meg, és már tárgyalnak a szomszédos 160 hektáros terület felvásárlásáról, amelyen napelemparkot alakítanának ki – derül ki a kínai Huayou csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. szerdai háttérbeszélgetésén.
Kelet-Magyarországon a többi meglévő és tervezett akkugyár miatt már nem tudták volna megpíteni, sem a víz-, sem az áramigényét nem tudnák fedezni.
A BAMO évente 1 terrawattóra (TWh) energiát használ fel. Az országos erőművi termelés 2022-ben 33,61 TWh volt a MAVIR Zrt. összesítése szerint
– ismerteti a Népszava. A vizet az állami tulajdonban lévő ÉDV Zrt. biztosítja majd. A szennyvizet teljes egészében tisztítanák és 44 hektáron gyűjtenék az esővizet.
A helyszín kiválasztásának fontos eleme volt, hogy közvetlen közelben nincsenek lakóépületek, és ott az autópálya, mivel vasúti kapcsolat nincs, kamionokkal szállítják majd a nyersanyagot és kész árut.
A cégvezetők kiemelték: az akkumulátor- és a katódgyártás két teljesen különböző technológia, alapvetően mások a felhasznált anyagok is. A Népszava hozzáteszi, hogy ehhez képest a a katódgyártás egyik alapanyaga szintén a nikkel, a mangán és a kobalt keveréke, vagyis az NMC, amely por alakban érkezik majd a gyárba. Az iváncsai akkugyárhoz kiadott környezet használati engedély szerint mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, amelyhez speciális védőruha szükséges. Az igazgató szerint azonban csak a Lítium-só minősül mérgező anyagnak, az is csak akkor, ha felnyalják.
A BAMO azt állítja, „a biztonság az általuk alkalmazott technológia egyik legfőbb értéke”. A cég ezenfelül közvélemény-kutatást is tervez.
A beruházáshoz 140 millió euró (árfolyamtól függően 53-56 milliárd forint) állami támogatást várnak a magyar kormánytól, de bíznak abban, hogy az uniótól is kapnak pénzt, amely a beruházási érték 10-20 százaléka is lehet. A szükséges eljárásokat elindították, de ezek lefutása 1-3 évet is igénybe vehet.
A gyár tervezése Kínában már megkezdődött, a helyszínre adaptálását magyar építésziroda végzi majd. Az engedélyezési eljárás fél év múlva indulhat, a termelés 2026-ban – addig 900 alkalmazottat is kell találniuk.
Először a helyieket veszik fel főként betanított munkára, de a technológiát ismerő, képzett kínai munkaerő is érkezni fog. A számukra 300 apartmanos lakótelepet tervez a vállalat a gyár szomszédságában, ehhez az önkormányzattól vásárolnának 100 hektárt.
Az utánpótlás kinevelésére az óbudai és a győri egyetemmel indítanának közös képzési programot és középiskolákat is keresnek a szakképzéshez. Reményeik szerint 2-3 éven belül megjelenhetnek a képzett magyar munkaerők a gyárban. Az üzem első éves árbevételét több tízmilliárd forintra becsülik, ennek két százaléka iparűzési adó gyanánt Ács önkormányzatát illetné, hacsak különleges ipari övezetté nem nyilvánítják a területet, ahogy ez történt Göd és Iváncsa esetében, mert akkor a város egy fillért se kap.
(Kiemelt képünk illusztráció: a kínai katódgyár egyik üzemcsarnoka. Kép: en.huayou.com)