Egyedül Bulgáriában követnek el több választási csalást az EU-ban, mint Magyarországon
Hogyan előzhetjük meg a választási csalásokat, és miért fontosak ebben a pártok által delegált szavazatszámlálók – ezekre a kérdésekre kerestük a választ Banuta Zsófiával, az Unhack Democracy elnevezésű szervezet ügyvezető igazgatójával.
A 2018-as országgyűlési választások után kezdte meg működését az Unhack Democracy elnevezésű, adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból, illetve kommunikációs szakemberekből álló csapat. A független nonprofit szervezet célja, hogy eszközöket és tudást biztosítsanak az állampolgárok számára annak érdekében, hogy maguk is ellenőrizni tudják a választási törvények betartását. A szervezet a 2022-es választásokra is készül: online képzést hirdetnek a szavazatszámlálók számára, valamint egy videós kampány is hamarosan látható lesz, amelyben 30 elismert színész, humorista, illetve zenész fogja bemutatni, miért fontos az, hogy kivegyük a részünket a demokráciából. Banuta Zsófiával, az Unhack Democracy társalapítójával, illetve ügyvezető igazgatójával a szervezet hátteréről, a 2022-as választásokban betöltött szerepükről, illetve a társadalmi tudatosság fontosságáról beszélgettünk.
A szervezetet annak következtében hívták életre, hogy a 2018-as választások után a Kúrián két döntés is született, amelyek szerint szervezett csalás történt, és emellett is számos csalásgyanús eset került elő azóta. Banuta szerint annyi, mint az elmúlt 30 évben még soha. A legfőbb problémájuk az, hogy sem a politikai vezetők, sem a közintézmények nem tettek eleget annak érdekében, hogy a választópolgárok megértsék a demokratikus folyamatok tisztaságának fontosságát, illetve az, hogy nem vonják be aktívan az állampolgárokat a választások lebonyolításába, ahogy a jogalkotásba sem.
A társalapító elmondása szerint a 2018-as választások óta összesen 1070 szavazatszámláló delegált személyes beszámolóját rendszerezte az Unhack Democracy, amelyek tartós és aggasztó tendenciákat tártak fel. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy ezek a szabálytalanságok és csalások egyértelműen mérhetők és hasonló mértékben fordultak elő.
Az ügyvezető igazgató szerint azért is lehet ilyen könnyen visszaéléseket elkövetni, mert a szavazatszámláló bizottsági tagok általában semmilyen gyakorlati képzésben vagy felkészítésben nem részesülnek. „Nem tudják, hogy hivatalos személy szerepét töltik be és hogy ez milyen felelősséggel jár” – jelentette ki a szervezet képviselője, hozzátéve, hogy a pártdelegáltak átlagéletkora 65 év, akik közül sokan már a rendszerváltás óta önkénteskednek. Banuta rámutatott, hogy Barlai Melanival, a cég társalapítójával és kutatójával közösen végzett kutatásaik szerint azonban ez a tény hamis jogtudatosságot eredményezhet, ugyanis nem a hatályos törvényeken, hanem csupán bevett tapasztalatikon alapszik a tudásuk. „A csalásgyanús eseteket és rendellenességeket egyszerűen nem jegyzőkönyvezik. Helyette vagy helyben próbálják orvosolni, vagy észre sem veszik, és így elvész a jogorvoslat lehetősége. A rendőrséget pedig egyáltalán nem hívják ki, amit csalásgyanús eseteknél ki kellene hívni” – tette hozzá.
Az Unhack Democracy szervezet társalapítója szerint további problémát jelent az is, hogy a bizottsági tagok – elsősorban kistelepüléseken – a helyi függőségi viszonyrendszer kiszolgáltatottjai. „Ez gyakran azt eredményezi, hogy a saját és családtagjuk munkáját, szociális juttatásukat féltve még az észlelt szabálytalanságokkal szemben sem mernek fellépni”.
Mit nevezünk konkrétan választási csalásnak?
Választási visszaélésnek azokat az eseteket nevezzük, amik a szavazás tisztaságát befolyásolják. Banuta Zsófia részletezte, ezeknek egy része bűncselekmény, ami büntetőjogilag is szankcionálható, mint például a szavazatvásárlás, a jegyzőkönyvek meghamisítása, a szavazás megakadályozása vagy a nyílt szavazásra kényszerítés. A másik csoportba azok az esetek tartoznak, amik ugyan törvénybe ütköznek és sértik a választások tisztaságát, de büntetőjogilag nem szankcionálhatók, ilyen például a szervezett szállítás a szavazóhelyiséghez. Kérdésünkre, miszerint az évek óta tartó, már-már "megszokottá" vált krumpliosztás hova sorolható be, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: ez a tevékenység egyik csoportba sem sorolható be, kivéve, ha a krumpliosztó egyértelműen kijelenti, hogy csak akkor adja oda a zsákot, ha egy bizonyos pártra szavaz a választópolgár vagy ha ezt az osztogatást szavazóhelyiségtől 150 méteren belül teszik a választás napján. Ez utóbbi tiltott kampánytevékenységnek minősülne.
Szavazatszámlálókat toboroz az ellenzék
Az ellenzék, érzékelve a 2022-es választások fontosságát, amellett, hogy közös jelölteket indít a kormánypártok jelöltjeivel szemben a választáson, 20 ezer szavazatszámlálót akar állítani, annak érdekében, hogy biztosítsák a választások tisztaságát. Ez nem lesz egyszerű feladat, ugyanis 2018-ban a kormánypártoknak és az ellenzéknek külön-külön nagyjából azonos, 14-15 ezer számláló állt rendelkezésére, az ezt megelőző választásokon pedig még ennél is jóval kevesebb. Kérdésünkre, miszerint sikerrel járhat-e a kezdeményezés, Banuta Zsófia elmondta, az adatokat látva felpörgött a jelentkezők száma, azonban az már kétséges, hogy a most lelkesen feliratkozók valóban el fognak-e menni a felkészítésre, ahogyan az is, tisztában vannak-e azzal, mivel is jár ez a feladat.
„A szavazatszámláló bizottság tagjai biztosítják a választások törvényes lebonyolítását és állapítják meg a végeredményt, tehát nem kevesebb múlik rajtuk, mint, hogy a választói akarat érvényesüljön a nap végén”
– jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bizottság tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek, de ami a legfontosabb: a tagok hivatalos személynek minősülnek, tehát ha visszaélést tapasztalnak, rendőrségi feljelentési kötelezettségük van. Banuta szerint tehát egy ilyen fontos munkára képtelenség 1-2 óra alatt rendesen felkészülni. „A felkészültség mindenképpen magabiztosságot ad, ami elengedhetetlen amikor apróbb adminisztrációs hibákat kell időben korrigálni vagy konfliktusokat kell kezelni a többnyire monoton, 16 órás munkanap folyamán. Ugyanakkor a szavazókörök túlnyomó többségében nem történnek visszaélések”.
Kérdésünkre, miszerint a pártok miért nem tartották eddig fontosnak, hogy nagy számban delegáljanak szavazatszámlálókat a választásokra, Banuta Zsófia elmondta, a hatalom eddig szavazógépként használta a választópolgárokat, nem tekintette őket partnereknek, akikkel konzultálnia kéne. Kijelentette: a politikai vezetők a rendszerváltás óta nem tettek eleget annak érdekében, hogy a választópolgárokat aktívan bevonják a választások lebonyolításába, hogy megértessék az emberekkel, milyen fontos szerepük van a demokráciában. „Annak ellenére sem, hogy a választások tisztasága az elmúlt 30 évben módszeresen megkérdőjeleződött” – jegyezte meg.
Mire számíthatunk 2022-ben?
Banuta szerint azt már az ellenzéki előválasztáson is láthattuk, hogy az ellenzéki pártok egymást is vádolták csalással – ez azonban hiteles bizonyíték nélkül rendkívül kártékony tud lenni, ugyanis rombolja az emberek amúgy is ingadozó bizalmát a választásokban. 15 egyéni választókerületben ezernél is kevesebb szavazat döntheti majd el a mandátumok sorsát, a kiélezett verseny pedig tovább növelheti a feszültséget. Erre az Unhack Democracy képviselője szerint egy megoldás van: minél több jól képzett embert kell bevonni a választások lebonyolításába. „Hasonlóan fontos lenne, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben ezúttal ne egy korlátozott, hanem teljes EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – a szerk.) misszió jöjjön Magyarországra a választás napjára több száz megfigyelővel” – tette hozzá.
Saját szerepvállalásukról úgy nyilatkozott, hogy három éve, több projekt előkészítésével készülnek a jövő évi választásokra. Az egyik ezek közül egy interaktív online tréning létrehozása, pártfüggetlenül az összes leendő szavazatszámláló számára. Elmondása szerint ebben az a több mint ezer példa segíti őket, amelyeket lejegyeztek a vizsgálataik során. Jelezte: ebben a Nemzeti Választási Iroda kézikönyvét és a választási eljárásról szóló törvényt használják majd referenciaként. „Emellett hamarosan egy videó kampányt is indítunk, amihez 30 elismert színész, humorista, illetve zenész adta a nevét. A videók azzal a céllal készültek, hogy kreatív módon jelenítsék meg a kutatásaink eredményeit, és hogy informálják a nézőket arról, hogy miért fontos elmenni szavazatot számolni” – jelentette ki.
Mik a nemzetközi tapasztalatok, meggátolhatóak a választási csalások?
Pozitív példaként Romániát hozta fel a szervezet képviselője, ahol az elmúlt években rengeteg fiatal aktivista vette ki részét a választásokban, akár mint civil választási megfigyelő. Elmondása szerint a keleti szomszédunknál sokkal aktívabb a civil társadalom, és ennek meg is van az eredménye. Negatív példaként az Európai Unióban egyedül Bulgáriát tudta megemlíteni, ugyanis ez az egyetlen ország, ahol több választási csalás történik, mint Magyarországon. „Itt rendkívül jellemző például a tömeges szavazatvásárlás, a voksturizmus és a mozgóurnákkal való visszaélés” – jelentette ki. Elmondása szerint a bolgár társadalom – csakúgy, mint a magyar – nagyon polarizált, nem véletlen, hogy idén már a harmadik választást tartották meg novemberben, ugyanis minden alkalommal rendkívül szoros eredmények születnek és persze csalásokra is fény derül. De a Magyarországon tapasztalt visszaélések Bulgárián kívül nem igazán jellemzőek az EU-ban, inkább csak a Balkánon – mondta Banuta.
Ahhoz, hogy tisztábbak lehessenek a választások, az Unhack Democracy ügyvezető igazgatója szerint olyan rendszerre van szükség, amelyben civil szervezetek, felelős állampolgárok, és a választást lebonyolító, illetve felügyelő független szervek a törvény szerint biztosítják a választások szabályos lefolyását. Követendő példaként a 2016-os ausztriai elnökválasztást hozta fel, ahol egy kisebb adminisztrációs hiba is elég volt ahhoz, hogy az alkotmánybíróság új szavazást rendeljen el országosan. „Ahhoz, hogy az emberek bízzanak a demokráciában, elengedhetetlen, hogy azt lássák, hogy minden beazonosított szabálytalanság és csalás következményekkel jár. Jelenleg nincsen a pártoktól független kontroll a magyar választásokon. A választások tisztaságát elősegítő magyar civil szervezetek munkáját pedig sem Magyarország, sem az Európai Unió nem támogatja monetárisan” – zárta Banuta Zsófia.
(Kiemelt kép: Egy szavazó az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában, az 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
