2022: a tanárok végül nem tűrtek tovább

Lassan egy éve, 2022. január 31-re kétórás, figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete mindazon okok miatt, amelyek lehetetlenné tették, hogy a pedagógusok felelősen végezzék a munkájukat. Aztán 2022. március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba kezdtek. Ekkor még volt a tanároknak sztrájkjoga. Azóta sok minden megváltozott.

2023. január 23., 11:08

Szerző:

A kormány addig nyújtotta a még 2021-ben indult tárgyalásokat, hogy sztrájk napjáig csak az első fokú – a szakszervezeteknek igazat adó – ítélet született meg a munkabeszüntetésről, a jogerős ítélet a szakszervezeti akció utánra maradt. Másodfokon aztán a Fővárosi Ítélőtábla végül jogellenesnek mondta ki a januári sztrájkot, de nem azért, mert a kormánynak adott igazat a még elégséges szolgáltatások tekintetében, hanem azért, mert a sztrájkkal be kellett volna várni a jogerős ítéletet.‌‌

Megvolt az esélye, hogy a kormány a bíróság előtt akár veszthet is abban a vitában, hogy mi tekintendő még elégséges szolgáltatásnak. Egy nappal később a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve rendeletbe foglalta, mi is volna „a még elégséges szolgáltatás” veszélyhelyzet idején, vagyis a márciusi sztrájk alatt is. Miközben javában zajlott az egyeztetés, a kormány úgy alakította a feltételeket, hogy gyakorlatilag ne kerülhessen sor törvényes munkabeszüntetésre.

Ezt felülkodifikációnak nevezik. Születik egy ítélet, aztán a jogalkotó egy sebtiben hozott jogszabállyal akadályozza meg, hogy hasonló bírósági döntések születhessenek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez nem valamiféle huszárcsíny, hanem a joggal való visszaélés.

Szabálytalan szabályozás köti gúzsba a tanárokat

A február 11-iki kormányrendelet ellen a szakszervezetek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be Schiffer András ügyvéd segítségével. Azt akarták elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rendeletet.

Ezt a panaszt támogatta meg a Magyar Helsinki Bizottság amicus curiae beadványával. A „bíróság barátja” beadványok az angolszász és a nemzetközi jogrendszerben népszerűek alapjogi ügyekben, de Magyarországon az Alkotmánybíróságnak is szokás küldeni efféle jogi szakvéleményt. Az Alaptörvény ugyanis deklarálja, hogy a sztrájk alapjognak számít. Ez ugyan nem abszolút szabadság, de korlátozni csak törvényesen, legitim céllal és arányosan lehet. Márpedig az Emberi Jogok Európai Bírósága sztrájkjogi sztenderdjei közül egyiknek sem felel meg a tanárok sztrájkjogát korlátozó kormányrendelet.

(fotó: Pásztor Csaba/168.hu)

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a szabályozás azért sem törvényesen született, mert azt a február 2-án megkezdett egyeztetés közben alkotta meg a kormány, amely itt nem csak jogalkotó, de közben a szakszervezetekkel áll szemben mind az egyeztetéseken, mind a sztrájkkal kapcsolatos bírósági eljárásokban is. A strasbourgi esetjog alapján nem egyeztethető össze a demokratikus jogállamiság elveivel, ha az állam minden korlátozás és ellenőrzés nélkül kivonhat ügycsoportokat a bírói joghatóság alól. Márpedig a kormány éppen ezt tette, amikor megakadályozta, hogy a tanárok eséllyel fordulhassanak a bírósághoz a sztrájkjuk érdekében.

A Magyar Helsinki Bizottság amicusa a szakszervezetek beadványához képest hivatkozik arra is, hogy a kormányrendelet önkényesen vonta el a pedagógusok tisztességes tárgyaláshoz való jogát. E jogba ugyanis nem csak az tartozik bele, hogy ha már elindult egy per, az tisztességes legyen, hanem az is, hogy annak, akinek jogvitája van, bírósághoz tudjon fordulni annak eldöntése érdekében. Amikor a kormány – amely egyúttal peres fél is – a saját kezébe veszi a bíróság feladatát (annak meghatározását, hogy mi minősül még elégséges szolgáltatásnak), ezt a jogot vonja el a sztrájkolóktól.

A kormány szerint a tanárok sztrájkja törvénytelen

A kormány szerint a sztrájk alatt a tanulók tanuláshoz, művelődéshez való joga nem sérülhet, ezért továbbra úgy gondolták, hogy a sztrájk ideje alatt valamennyi ideig tanítani is szükséges, mi több, az elmaradt órákat február 28-áig pótolni kell. A járványra való tekintettel fontosnak tartották, hogy a sztrájk alatt a különböző osztályokba, csoportokba járó gyerekek ne keveredjenek. Felháborodtak azon, hogy a szakszervezetek annak ellenére is szervezték a sztrájkot, hogy a kormány szerint törvénytelen. A PDSZ szerint kaptak a sztrájktárgyalások során  egy olyan ajánlatot, hogy amennyiben lemondanak a további bérkövetelésről, és megelégednek 10 százalékos pótlékemeléssel (!) és azzal a távoli jövőbe passzolt ígérettel, hogy majd 2023-ban egy „nagyarányú” béremelés lesz, akkor kapnak a közoktatásban dolgozók évi egyszeri, 200 ezer forintos SZÉP-kártyát (a megbízási szerződéssel dolgozók ennek felét átutalással) és évi 30 ezer forint szakkönyvtámogatást.

Az ajánlatot a szakszervezetek nem fogadták el. Azóta elérkezett a 2023-as év, és egyelőre nem látszik semmiféle nagyarányú béremelés a tanárok bértábláján.

Maruzsa Zoltán hadba áll

A kormány igyekezett minden eszközzel nyomást gyakorolni a tanárokra: Maruzsa Zoltán államtitkár levélben szólította fel az intézményvezetőket, hogy ne tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek a szülők felé, mivel „a jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja”.

„Maruzsának nincs illetékessége a sztrájk jogszerűségének megítélésében, csakúgy, ahogy két éve Latorcai államtitkárnak sem volt, aki hasonló eszközökkel akadályozta az akkori pedagógussztrájk megtartását” – írta akkor a PDSZ, és arra biztatta a tanárokat, szülőket, hogy készüljenek továbbra is a sztrájkra.

A kormány a sztrájkot megelőző csütörtökön újabb beadványában a pandémiára hivatkozva követelte a sztrájk beszüntetését, majd pedig megkérdőjelezte, hogy a szakszervezetek egyáltalán szervezhetnek-e sztrájkot. Álláspontjuk szerint a sztrájk okafogyottá vált, mivel a miniszterelnök megígérte, hogy 2023-ban nagymértékű béremelést hajtanak végre az ágazatban.

A bíróság azonban a tanároknak adott igazat. A végzés kimondta, hogy a kormány nem akadályozhatja a sztrájk szervezését, továbbá hogy valamennyi követelés tekintetében jogos a sztrájk. Kimondta, hogy a kormányoldal viselkedése, amely szerint folyamatosan a saját ajánlatukhoz ragaszkodtak, nem felel meg a kölcsönös együttműködés elvének. Végül azt is kimondta: tévedés, hogy a „még elégséges szolgáltatás” körében valamennyi feladatot el kell látni, és az is, hogy a sztrájk bármilyen módon is közvetve veszélyeztetné a tanulók egészségét – hiszen azt a pandémia veszélyezteti.

(Üljünk ki a Tanárainkért! - szolidaritás a Tanársztrájkkal című tüntetés a Kossuth téren 2022. március 18-án. fotó: Ladóczki Balázs / 168.hu)

Egyre több iskolából jelezték a tanárok: a tankerület nyomás alá helyezi a köznevelési intézményben dolgozókat, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. Mindeközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányzati kommunikáció nem érte el a kívánt hatást. Sőt, ahhoz járult hozzá, hogy kitörjön az a bizonyos vulkán. Egyre több ágazat, civil szervezet állt ki a pedagógusok mellett. A FreeSzFe például ezzel a videóval.

2022. január 31-én a PDSZ összesített adatai szerint 26 782 fő tette le a munkát az ország minden részéből arra a két órára.

Törvényes vagy törvénytelen a sztrájk?

Még fél évig ez volt a kérdés. Míg a napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített országos reprezentatív felmérés szerint a lakosság 85 százaléka egyetért azzal, hogy haladéktalanul emelni kell az oktatásban dolgozók béreit, és 67 százalékuk a sztrájkot is támogatja, a kormány újabb beadványában mind a bíróságot, mind a szakszervezeteket támadta. Az újabb kommunikációs stratégia szerint a tanárok sztrájkja a közelgő választások kampányeleme lett. Látni vélték, amint a tanárok a sztrájk ideje alatt Márki-Zay Péter (akkor még ellenzéki miniszterelnök-jelölt) kék szalagját lengetik, ezért a bíróságon arra hivatkozva kérték a sztrájk jogszerűtlenségének megállapítását, hogy a szakszervezetek politikai célokat szolgálnak.

A másodfokú bíróság is kimondta, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának, és valamennyi pontban elutasította a kormány érvelését: nem fogadta el, hogy okafogyott lenne a pedagógusok követelése a miniszterelnöki ígéret miatt, ahogy azt a kormányzati kérést sem fogadta el a kormánynak, hogy eltiltsa a szakszervezeteket a sztrájk megtartásától. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a kormánynak nem állt rendelkezésére a fellebbezéshez kötelező idő, ezért jogtalannak minősítette a sztrájkot magát – ez ellen a szakszervezetek fellebbeztek.

Ezzel a bírósági ítélettel kezdetét vette az újabb kormányzati rigmus: „Törvénytelen volt a tanárok sztrájkja!”. A figyelmeztető sztrájk jogszerűségével kapcsolatban a Kúrián folytatódott az eljárás. A Kúria végül 2022. június 15-én kelt végzésében egyértelműen kimondta, hogy a sztrájk törvényes volt.

Tárgyalás helyett rendelet

A szakszervezetek 2022. február 11-én ültek volna le újra tárgyalni az EMMI-vel, a minisztérium azonban visszalépett a találkozótól. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva írja elő az elégséges szolgáltatások körét a köznevelési intézményekben. Ezzel a kormány a pandémiára hivatkozva, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény szerinti országgyűlési felhatalmazást kihasználva gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot az oktatási intézményekben. A kormányrendelet egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a sztrájk során minden intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, továbbá a tanórák 50 – egyes esetekben 100 – százaléka megtartandó.

Polgári engedetlenség

Február 14-én hajnalban a budapesti Szent László Gimnáziumban az intézmény 11 munkatársának részvételével került sor a 2022-es év első polgári engedetlenségi megmozdulására. Az iskolára kifüggesztett molinón a mára már közismert szlogen állt: „A sztrájk alapjog!”. A Szent László Gimnázium kezdeményezéséhez rövid időn belül csatlakozott több intézmény is, elsőként a budapesti Kölcsey Gimnázium és a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közössége.

Mindeközben 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a kormányzati kommunikáció így a háborút használhatta fegyverként a tanárok ellen. A háborús narratíva szerint kettős válság (pandémia és háború) sújtja az országot, ám a tanárok csak a fizetésükért aggódnak, holott a békét és biztonságot kellene biztosítaniuk a diákok számára. Az EMMI még levelet is küldött ez ügyben a pedagógusoknak. 

(A PDSZ, a Ne dolgozz Ingyen, az aHang, a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tüntet többek között a Kossuth téren, a Parlament előtt 2022. március 19-én. Fotó: Dimény András/168)

2022. február 28-án újabb polgári engedetlenségi akció söpört végig az országon, több tucat iskola, egyre több pedagógus és egyre több szülő tette szóvá, hogy a sztrájkjog megvonása nem oldja meg a köznevelési rendszer problémáit. A polgári engedetlenségi akciót már nem a szakszervezetek szervezték, hanem a pedagógusok és a köznevelési intézményben dolgozók.

Alulról szerveződő mozgalommá vált az oktatás ügye.

Végül egyházi intézmények is csatlakoztak.

A diákok is beszálltak

A következő „sztrájknap” március 16-a volt. A tanárok ezzel a nappal határozatlan idejű sztrájkba kezdtek. Kisfaludy Károly köznevelésért felelős államtitkár az iskolaigazgatóknak írt levélben tudatta az intézményvezetőkkel, hogy az elégséges szolgáltatások biztosítása a munkáltató felelőssége, ezért amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója szükségesnek ítéli meg, a sztrájkoló közalkalmazottak, munkatársak is beoszthatóak, számukra is adható munkavégzésre szóló utasítás. Tehát ha az intézményvezető úgy ítélte meg, akkor a sztrájkoló tanár úgy sztrájkolt, hogy közben tanított – a sztrájk idejére fizetés nélkül.

Ezen a napon azonban olyasmi történt, amire talán még maguk a tanárok sem számítottak:

embed code:

A diákok a Kossuth térre vonulva álltak ki tanáraik mellett. E naptól kezdve a tanárok akciói mellett a diákok is folyamatosan demonstráltak, jelezve, hogy a közoktatás helyzete tarthatatlan.

A munkabeszüntetéseket követően egy óriási tüntetést tartottak a Parlament előtt. Az ország számos pontjáról közoktatásban dolgozók tízezrei töltötték meg a Kossuth teret: 30 és 40 ezer fő közöttire becsülték a megjelentek számát.

A PDSZ, a Tanítanék Mozgalom és a PDSZ által alapított Oktatással a Demokráciáért Alapítvány együttműködésének köszönhetően elindulhatott a sztrájksegély. Minden olyan pedagógust támogatnak, akit munkabeszüntetésből kifolyólag ért kár, esett ki jövedelme – és a sztrájksegélyhez fordul.

Az állam sem tétlenkedett: felmérte a tanárok pénzügyi helyzetét, és a 2022 márciusában kiadott elemzéséből az derül ki, hogy a legtöbb tanárnak van megtakarítása. A 705 fővel elvégzett kutatás szerzői szerint a „fontos eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása. Megtakarításaikat, a bankbetétek mellett állampapírban, illetve egyéb összetettebb megtakarítási formákban tartják. Mindez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra (inclusion) utal.”

Arra nem tér ki a kutatás, hogy mennyi az annyi, tízezreket, százezreket őrizgetnek-e a tanárok. Mint ahogy az az összefüggés sem, hogy a megtakarítások vajon a házastárs fizetéséből vagy örökségből származnak-e, ugyanis a tanári bérekből biztosan nem. A tanári bértáblát jogszabály rögzíti, s ha egy gyakornok fizetését kötelezően ki kell egészíteni a bérminimumra, abból igen magas szintű pénzügyi tudatosság mellett is kihívás lenne bármilyen megtakarítást felhalmozni.

A PDSZ újabb akcióba kezdett: az iskolák megmutatták a korfájukat, hogy érzékeltessék, annyira nem vonzó a tanári pálya, hogy szinte egyáltalán nincs fiatal pedagógus az intézményekben.

Végül elérkezett a választások ideje anélkül, hogy a közoktatás ügyében érdemi döntés született volna.

Sztrájkjogok a salátában

2022. május 19-én Gulyás Gergely miniszter benyújtja a T/27-es törvényjavaslatot. Ebbe a salátatörvénybe javasolja egy módosító indítvány beilleszteni azt a – 2022. február 11-én este kiadott Magyar Közlönyben megjelent – kormányrendeletet, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 – százalékát meg kell tartani. Tehát a veszélyhelyzet 2022. június 1-én megszűnésével a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvényben rögzítenék a jogfosztó rendelet előírásait, ezzel véglegesen, törvényileg ellehetetlenítve az oktatásban dolgozók hatékony sztrájkhoz fűződő jogát. A parlament megszavazta, Novák Katalin pedig aláírta a törvényt.

Éhbér

Eljött a sokat irigyelt nyári szünet. Az Erzsébet-táborokat közpénzből szervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány levelet küldött a pedagógusoknak, amelyben 30 ezer forintos CBA vásárlási utalvánnyal motiválta őket arra, hogy nyári táborban turnust vezessenek – egy egyhetes turnusért 30 ezer forintos vásárlási utalványra futja az adóforintokból.

Belügyi fenyegetések

A szakszervezetek a kormány megalakulását és a sikertelen egyeztetési kísérleteket követően megszüntették a sztrájkfolyamat felfüggesztését és szeptembertől ismét meghirdették a gördülő sztrájkokat. Szeptember első hetére több akciót és munkabeszüntetést szerveztek, amelyeket egyre többen támogattak, már nem csak diákok, de szülők is.

(Diáktüntetés a tanárokért 2022.12.09. Fotó: 168.hu)

Miközben a tanárok közoktatási minisztérium felállítását követelték, a frissen megalakult kormány a Belügyminisztériumhoz sorolta az ágazatot. Pintér Sándor először azt ígérte, hogy nem ígér semmit, és azt betartja, majd pedig azt ígérte, hogy rend lesz. A Pintér-féle rend hamarosan meg is érkezett a sztrájkban és polgári engedetlenségi akcióban részt vevő pedagógusok levélben való megfenyegetésével, majd a munkaviszonyuk azonnali felmondásával. A fenyegetések hatására élőláncok szerveződtek több intézmény köré is.

Eközben a kormány „belátta”, hogy valóban szükséges a pedagógusok bérének rendezése, ám ezt az uniós kifizetésektől tették függővé. Hogy tagállami vagy uniós költségvetési feladatról van-e szó, annak ebben a cikkünkben jártunk utána.

Mivel a demonstrációk novemberben is folytatódtak, újabb megtorló elbocsátások következtek.

Az Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában fogalmazza meg, hogy vissza kell venni az iskolákba azokat a tanárokat, akiket a sztrájkok miatt rúgtak ki. Erre Orbán Viktor is reagál az év utolsó kormányinfóján: a tanárok tartsák be a törvényeket. Azokat a törvényeket, amelyekkel az érdekérvényesítő sztrájkhoz való joguktól fosztották meg őket.

Új év – újabb módosítás

Az újév aztán újabb rendeletmódosítással indult. A módosítás az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra. A szakszervezetek törvénytelennek minősítették a rendeletet, és kifejezték, hogy a háborús veszélyhelyzet és az oktatásügy helyzete között semmilyen összefüggés nincs.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 23-tól hét napig tartó sztrájkot hirdetett, amihez a Pedagógusok Szakszervezete is csatlakozott.

(Kiemelt kép: Üljünk ki a Tanárainkért! - szolidaritás a Tanársztrájkkal című tüntetés a Kossuth téren 2022. március 18-án. fotó: Ladóczki Balázs / 168.hu)

19:45

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 50 millió forintos bírságot szabott ki az eMAG webáruház üzemeltetőire (Dante International S.A., Extreme Digital- eMAG Kt.), mert megszegték a korábbi jóvátételi vállalásaikat – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel. Az eMAG tudomásul vette a hatóság döntését, bár azzal nem ért maradéktalanul egyet – közölte a cég.

2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem negyven százalékkal többet, mint 2021-ben és csak egy hajszállal elmaradva a magyar turizmus minden idők legsikeresebb évének számító 2019-es esztendő eredményétől – emelte ki évértékelő sajtótájékoztatóján a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.