2004 óta nem volt ilyen Magyarországon
2013 első fél évében a lakosság 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, amely 2004 óta a legalacsonyabb érték, és alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak számait is – a GfK Hungária Piackutató Intézet csütörtökön közzétett Retail Banking Monitor felmérése szerint.
A GfK Hungária ezer fő megkérdezésével végzett kutatása rámutatott, hogy miközben a lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat 2011 óta a KSH szerint, a banki megtakarítások aránya továbbra is nagyon alacsony, a vagyoni egyenlőtlenség tovább erősödött az elmúlt egy évben is.
A megtakarítókat vizsgálva kitűnik, hogy az átlagnál magasabb arányban vannak közöttük a felsőfokú végzettségűek, körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással. Szintén nagyobb arányban képeznek megtakarításokat a lakosságon belül az 50 évnél idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők és a magas jövedelműek – jegyzi meg az elemzés.
A GfK összegzése szerint a megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni.
Némi optimizmusra adhat okot a piackutató intézet szerint, hogy a fogyasztás tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkezők körében. A fogyasztói bizalom növekedésére utal az utazási vagy üdülési célú megtakarítások növekedése, és minimálisan növekedett az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya is – írja az MTI.
A kutatás szerint a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a szempont Magyarországon a megtakarításra. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett 2011 óta – tartalmazza a GfK összegzése.
