Így gyógyítja a károsult sejteket a tüdő a dohányzás elhagyása után

A dohányfüst hatására a tüdő sejtjei mutálódnak, amely egy idő után rák kialakulásához vezet. Ha azonban abbahagyjuk a dohányzást, az épen maradt sejtek képesek regenerálni a roncsolódott sejteket.

2024. április 5., 08:00

Szerző:

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz. Viszont a dohányzás abbahagyása regenerálódási folyamatot képes elindítani – hívja fel a figyelmet a Rákgyógyítás.

Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik. „A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában” – tette hozzá. Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.

A tüdő képes meggyógyítani magát, miután leszoktunk a dohányzásról

A tüdőrákhoz vezető mutációkat korábban maradandónak gondolták, amelyek akkor sem múlnak el, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Ám a Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint

az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt.

Ezt a hatást ráadásul olyan páciensekben is megfigyelték, akik a dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak – számolt be a kutatásról a BBC.

A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk. A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer genetikai változatot is tartalmazhatnak. „Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket” – magyarázta Kate Gowers, az UCL kutatója.

A sejtek egy kis része azonban érintetlen marad. Az nem teljesen világos, hogy hogyan kerülik el a dohányzás okozta genetikai károsodást, de a tudósok szerint úgy tűnik, mintha „egy atombunkerben élnének”. Mikor valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a sejtek pótolják a károsodott sejteket a tüdőben. A kutatás megállapította, hogy a dohányzást abbahagyó emberek tüdejében a sejtek 40 százaléka éppen olyan, mint azoké, akik sohasem dohányoztak.

„Egyáltalán nem voltunk felkészülve erre az eredményre” – ismerte el Peter Campbell, a Sanger Intézet kutatója. A kutatók hangsúlyozták, hogy még vizsgálniuk kell, a tüdőnek mekkora része képes regenerálódni. Emellett a tanulmány csak a fő légutakkal foglalkozott, a hörgőkkel, amelyek az oxigént a tüdőbe juttatják, azonban nem.


Nagy-Britanniában évente 47 ezer tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. Közel a háromnegyed részüket dohányzás okozza.

A korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a tüdőrák kockázata szinte attól a naptól csökken, amikor valaki felhagy a dohányzással.

Ezt a kutatók annak tulajdonították, hogy így a dohányzás okozta további sejtmutációt már elkerüli a szervezet.

„Nagy ösztönző erő lehet, hogy akik leszoknak a dohányzásról, kétszeres jutalmat kapnak: megelőzik a dohányzás okozta további tüdőkárosodást, és esélyt adnak a tüdejüknek arra, hogy a megmaradt egészséges sejtjeikkel kiegyensúlyozzák a károsodásokat” – emelte ki Rachel Orritt, a Cancer Research, brit rákkutatással foglalkozó intézet szakértője.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)