A maradék rizs ételmérgezést okozhat
Ételmérgzést okozhat a maradék rizs, mivel egy olyan baktérérium található benne, amely túléli a főzést. Az elfogyasztás után 24 órával is jelentkezhetnek a kellemetlen tünetek.
Ételmérgzést okozhat a maradék rizs, mivel egy bélfertőzést okozó baktérium képes arra, hogy spóráit védőburokba zárja, így túlélje a főzést. Kihűlve, szobahőmérsékleten ráadásul újra szaporodni kezd és megbetegíthet – hívja fel a figyelmet a Házipatika.
A Consumer Reports fogyasztóvédelmi magazin összefoglalója azonban ennél árnyaltabban fogalmaz. Azt írják, megfelelően járunk el az étellel, nem történhet baj. Lássuk, mi a „másnapos” rizs veszélye, és mit kell tennünk, hogy biztonsággal fogyaszthassuk.
A Bacillus cereus nevű baktérium számos ételben megtalálható, aerob spóraképző, tok nélküli baktérium. Spórákat csak oxigén jelenlétében képez, ellenben a vegetatív alakok oxigén mentes körülmények között is képesek növekedni. Amennyiben a sprórák megfelelő körülmények közé kerülnek (pl. az étel szobahőmérsékletre hűl) vegetatív alakokká válnak és toxint termelnek. Széles körben elterjedt kórokozóról van szó. A spórák és a vegetatív alakok egyaránt megtalálhatók talajban, porban, levegőben, felszíni vizekben. Egészséges emberek székletében is előfordul, nyáron magasabb, mintegy 40 %-os arányban.
Élelmiszerek közvetítésével terjed. Megbetegedés akkor jön létre, ha a körülmények alkalmasak a vegetatív alakok elszaporodásához és a toxintermeléshez. A megbetegedést a toxin okozza.
A fertőzés tünetei közül a hányás, hasmenés, hasi fájdalmak, szédülés a legtipikusabbak, az első tünetek 6-24 óra lappangási idő elteltével jelentkeznek, tehát akár az étkezés másnapján is megbetegedhetünk.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. április 10., 11:25
A Szent Imre kórházban kaptak romlott ételt a betegek, tömeges ételmérgezés lett a vége.
Szórakozás
2023. augusztus 29., 11:10
Elképesztő, Bódi Sylvi mitől kapott olyan súlyos ételmérgezést, hogy infúzióra lett szüksége.
A kórokozó gyakran megtalálható zöldségek felületén, rizsen, cereáliákon, szárított élelmiszereken, fűszerekben. Tejban és tejtermékekben, húsipari termékeken szintén előfordul., általában alacsonyabb csíraszámban.
A hányásos szindrómát általában rizsételek fogyasztásával lehet összekapcsolni, a rizst ilyenkor rövidebb-hosszabb ideig szobahőmérsékleten tárolják. A keleti vendéglőkben szokás nagyobb mennyiségű főtt rizst készíteni, szobahőmérsékleten tárolni és adagolni, amíg el nem fogy. Az ilyen rizs gyakran okoz élelmiszer-mérgezést. Ritkábban kifőtt tészták, levestészták, tejtermékek tápszerek és cukrászsütemények is okoznak hányásos élelmiszer-mérgezést.
Figyelemreméltó, hogy egyes törzsek pszichrofil tulajdonságot mutatnak, szaporodnak és toxint termelnek a hűtve tárolt élelmiszerekben is.
Így kell megelőzni a rizs által okozott ételmérgezést
Kevés számú kórokozó nem képes megbetegítő mennyiségű toxint termelni, ezért törekedni kell az élelmiszerek mikrobiológiai tisztaságára. Tekintettel arra, hogy egyes élelmiszer nyersanyagok szennyezettsége elkerülhetetlen, megfelelő előkészítéssel, a higiénés technológiai szabályok betartásával és a megfelelő hőkezeléssel lehet biztonságossá tenni az ételt. Magyarán alaposan, több vízben át kell mosni a rizst, mielőtt megfőzzük. Veszélyes, a baktériumok szaporodásának kedvező, ha a tálalás 3 órán túl elhúzódik, és az étel 63 °C alá hűl ez alatt, tehát igyekezzünk frissen tálalni a rizsköretet, és törekedjünk arra, hogy a megfelelő mennyiséget főzzük meg, ne kelljen a maradékot rakosgatni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: moritz320 via Pixabay)
