Dödöllére kényszerítve – ehet-e jót, aki szegény?

Több millióan élnek Magyarországon olyan körülmények között, hogy nem tudnak kiegyensúlyozottan táplálkozni.

2021. augusztus 28., 15:14

Szerző:

Kevesebb mint hárommillió ember számára viszonylag könnyen megvalósítható cél az egészséges étrend kialakítása, de az alsó négy jövedelmi decilis számára ez egyre kevésbé érhető el – olvasható a 168 Óra legfrissebb számában. 

Mi kell a kiegyensúlyozott étrendhez? A felnőttek számára átlagosan napi 2000-2500 kcal energia bevitele. Ez azonban még kevés, hiszen az is kulcsfontosságú, hogy miből is áll össze ez az energia. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségétől kapott havi étrendből összeállított 1 heti étkezés képezi a számítás alapjait. A kiegyensúlyozott étrend (OKOSTÁNYÉR®) sok zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, rendszeresen fordul elő benne tej és tejtermék, a pékáru egy része teljes kiőrlésű vagy legalább félbarnakenyér, nem dominál a hús, és alig van benne hozzáadott cukor. Fontos, hogy ez az étrend úgy van összeállítva, hogy az hosszú távon is tartható, a család napi rohanását is figyelembe veszi, megenged egy kis nasit, túrós táskát, kakaós csigát, akár tésztát is tartalmaz.



Egy család ideális étrendje



Megpróbáltuk ezt a mintaétrendet egy négyfős családra leképezni. Nem volt egyszerű, és az eredmény mindenféleképpen közelítő jellegű. Alapvetően egyheti, teljes étrendet állítottunk össze, ebből képeztünk egy 30 napos, azaz havi menüt. Természetesen ennél változatosabb egy valódi havi étrend, ám a számítást igencsak megnehezítené.

Családunk mindennap otthon reggelizik. A két gyerek a felnőttadag nagyjából 80 százalékát fogyasztja, apa viszont a többiek maradékát rendre elpusztítja, ezt a mennyiségeknél igyekeztünk figyelembe venni. A gyerekek az iskolában ebédelnek, a szülők a munkahelyen oldják meg az étkezést, ezek a tételek nem szerepelnek a számításainkban. A menzát és a munkahelyi étkezést nem áraztuk be, mert egyrészt sok mindentől függ ennek értéke, másrészt a statisztikai összevetésbe is bekavarna – erről később lesz szó. Uzsonnára csak bekapnak valamit, hogy elüssék a lopakodó éhségérzetet. Vacsorára néha meleget esznek, vagy maradékot vagy valami hideg egytálételt.

Az ajánlásnak megfelelő mennyiségű tejet isznak, de néha belefér a kakaós kalács is a teljes kiőrlésű kenyér mellé. Esznek házilag készített tojáskrémet és halpástétomot, ezeket akár este is kenyérre kenhetik, illetve másnapra is marad. Hetente egyszer nagy rántottázást tud csapni a család, amikor végre senki sem siet sehova. Hétvégente rendes ebéd és ahhoz igazodó könnyű vacsora kerül az asztalra. Az ebéd szinte mindig friss, vacsorára azonban többször pusztítják el a maradékot, illetve a húsleves, gulyás eleve nem egyszeri fogyasztásra készül.

A család hetente egyszer eszik halat, kétszer csirkét és kétszer vörös húst magában vagy levesben. Hetente nyolc kiló zöldség, hat kiló gyümölcs és hat liter tej fogy – utóbbinak egy része a kajába megy, a javát reggelire isszák. Ha csak lehet, teljes kiőrlésű kenyeret esznek, esetleg korpás, barna vagy félbarna kenyereket, zsömléket. Nincs rántott hús, sült krumpli, sem egyéb junk – legfeljebb egy-egy pizzás csiga.



A kiegyensúlyozott étrend ára



A számításoknál négy főre vetítve számoltuk ki az alapanyagok árát úgy, hogy amit lehet, egyszerre vásárolják meg – vagyis ha a héten egy kiló répa fog fogyni, akkor azt egy füst alatt beszerzik, akkor is, ha két-három nap alatt fogy el. Az árakat a Tesco online árai alapján határoztuk meg. Nem volt feltétel a legolcsóbb termék kiválasztása, de igyekeztünk az alsóbb árszegmensből választani, lehetőség szerint életszerű döntéseket hoztunk. Mindez azt jelenti, hogy a vásárlások értéke lejjebb is nyomható, de simán lehet, hogy mégis csak drágábban jön ki egy belvárosi boltkör után a család. Nem vettünk számításba semmilyen kézműves, háztáji, mentes vagy csomagolás nélküli terméket, amelyek jelentősen megdobnák a családi költségvetést.
A reggelik rendre 600-800 forintra jöttek ki négy főre. Csak a több napra is elegendő pástétom vagy szendvicskrém lett drágább. A tízórai ennél kevesebbe került, de ezt csak a két szülő fogyasztja. Hétvégén persze négyfős ez is. Az uzsonna 400-600 forint, egy-két kivétellel, mint a házilag készített puding gyümölcsöntettel, amely okosan porciózva szintén több napig kitart. Összesen tíz ebédet számoltunk – négy hétvégére plusz két nap, hiszen a hónap harminc napból áll. Vacsoránál azt vettük alapul, hogy hét napból háromszor főz a család, négyszer pedig maradékot eszik, plusz egy nap főzős, egy maradékos nap, így lesz meg a harminc nap.

A reggeli, tízórai, uzsonna egész hónapra nagyjából 53 ezer forintra, az ebédek és vacsorák pedig 64 ezer forintra jöttek ki. A főzős kajáknál egyértelműen a hal, esetünkben a pisztráng volt a legdrágább, darabja 1499 forint, egy hal két embernek elég. A Tescóban nem lehet online friss halat venni, ezért ennek árát más online áruháznál néztük meg. A friss halak egyébként rendre drágábbak a népszerű húsoknál, nem is csoda, hogy a magyarok halfogyasztása rendkívül alacsony, mindössze két-három kiló évente, és ebben benne van a karácsony is. Egy kiló hal – nem lazac, hanem ponty, pisztráng, durbincs – két-háromezer forint, ehhez képest egy kiló csirkemell már 1100 forintért beszerezhető, egy alsó comb pedig 166 forint.
Mindezeken túl képeztünk egy egyebek besorolású kosarat is az olyan termékeknek, mint a kávé, cukor, liszt, hagyma, fűszerek, olaj, amelyek apránként fogynak a konyhában. Ezekre havonta 7800 forintot számoltunk. A legnagyobb tételt itt a kávé – pedig akciósat számoltunk 700 forintért – és a gyümölcsök jelentik.

Az egész étkezés mindösszesen majdnem 125 ezer forintba került a családnak harminc napra. Ez egy főre meghaladja a 30 ezer forintot. Fontos, hogy ebben nincsenek benne az üdítők, alkoholos italok, csoki, csipsz, jégkrém és hasonlók. Persze a legnagyobb plusztétel nem is ez, hanem a menza és a munkahelyi étkezés, amelyet eleve nem számoltunk bele, ez a statisztikában sem az élelmiszer, hanem a vendéglátás soron szerepel. Vagyis fejenként ezer forintot költ a kiegyensúlyozottan étkező család élelmiszerre.



Ki tudja ezt kifizetni?


Nem könnyű lemérni, hogy sok vagy kevés ez a 30 ezer forint havonta. Mondhatnánk, hogy ehh, mi tuti kevesebbet költünk, valójában azonban egyáltalán nem könnyű kiszámolni, mennyit is eszünk el. Ráadásul nem bonyolítottuk a történetet azzal, hogy a háztartások pazarolnak is, ideális családunk az utolsó almacsutkáig mindent akkurátusan elfogyaszt. Igaz, a nagymama sem tömi tele a szatyrot két hétre való étellel minden vasárnap. A KSH adataiból arra lehet következtetni, hogy az ország lakosságának többsége számára nem vagy csak nehézségek árán érhető el ez az étrend – illetve egyáltalán az, hogy havonta fejenként 30 ezer forintot költsenek élelmiszerre. A tíz jövedelmi decilist nézve a felső három számára nem okoz gondot a feladat. A legfelső decilis – az egyes tizedekbe nagyjából 958 ezer honfitársunk tartozik – havonta majdnem 41 ezer forintot költ élelmiszerekre. Az adatok 2019-esek, ezeket az inflációval fölfelé korrigáltuk, hogy valós képet kaphassunk, ezeket a magasabb összegeket használjuk. A második decilis 36 ezer, a harmadik pedig 32 ezer forintot költ. Ez a nagyjából 2,84 millió állampolgár tehát simán megengedheti magának, hogy kiegyensúlyozott, egészséges étkezési szokásokat alakítson ki.

A következő három decilis kisebb-nagyobb lemondások, kompromisszumok árán megközelítheti ezt a szintet, hiszen esetükben a 30 ezer forint feletti költéssel 29 ezer, 28 ezer, illetve 25 ezer forint élelmiszerre fordítható kiadás áll szemben. Azt mondhatjuk, hogy számukra nem lehetetlen vállalkozás a megfelelő vagy ahhoz közelítő étrend és étkezés kialakítása. Tehát mindösszesen 5,7 millió ember számára adott a lehetőség, hogy többé-kevésbé kiegyensúlyozottan étkezzen.

Az alsó négy decilis azonban reálisan nem tudja biztosítani magának ezt a táplálkozást. A negyedik decilis a maga nem egészen 22 ezer forintjával már csak erős kompromisszumok árán tud kiegyensúlyozott összetételű, ezzel együtt elegendő táplálékot az asztalra tenni. Itt valószínűleg eltűnik már a teljes kiőrlésű pékáru, a hús mellé pedig inkább krumplit esznek, mint sült zöldséget vagy salátát. A gyümölcsfogyasztás is kimerülhet a napi egy alma az orvost távol tartja népi bölcsesség követésében.

Az alsó három tized számára azonban gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás összeegyeztetni a kiegyensúlyozott táplálkozást azzal, hogy a család lakjon is jól. Havi 17, 16 és 14 ezer forintból kell megoldani a legkisebb jövedelemmel rendelkezőknek, hogy legyen valami az asztalon. Itt már nem a minőségi alapanyag vagy a megfelelő szénhidrát-fehérje-zsír arány a fontos, hanem a kalória. Összesen 2,84 millió ember számára tehát nem elérhető Magyarországon a kiegyensúlyozott táplálkozás.

Egy másik statisztikából jól látszik, hogy milyen kompromisszumokról is van szó. A KSH adatai szerint a kisebb jövedelműek jóval több kenyeret – ezzel együtt kevesebb egyéb pékárut – és krumplit esznek. Nincs jelentős különbség ugyanakkor a tej, a tojás vagy a cukor fogyasztásában a jövedelem változásának függvényében. Ami igazán megmutatja a jövedelmi különbségeket, az a hal, a hús, a gyümölcs és a zöldség fogyasztása. A halról már volt szó, ez a legfelső decilisben is marginális, de több mint duplája a legalsó decilis fogyasztásának.

Sokkal fontosabb, hogy a legalsó decilisben 68, a legfelsőben 87,7 kiló húst és húsfélét fogyasztanak egy évben: húsz kilóval több húst esznek a magasabb jövedelműek, mint a legszegényebbek. Ennél is durvább a különbség a zöldségeknél: 67,5 kiló zöldséget fogyaszt a legszegényebb tized, több mint 90-et a leggazdagabb. Ha ebből levesszük a krumplit, akkor az arány 43,9 és 67,6 kiló, azaz a szegényebbek több krumplit esznek, mint a gazdagabbak – nyilván, mert olcsó és laktat. A legnagyobb különbség a gyümölcsöknél van: a legalsó decilis 44,8 kiló gyümölcsöt eszik egy évben, azaz 3,7 kilót havonta, kevesebb, mint egy kilót hetente. A legfelső, azaz leggazdagabb tized viszont majdnem kétszer ennyit: évente 79, havonta 6,5, hetente több mint másfél kilót.

A mi mintacsaládunk mutatója 96 kiló zöldség és 72 kiló gyümölcs lett, és éppen ez a két tétel, ami jelentősen megdobja a költségvetést, hiszen miközben a sárga krumpli kilója épp negyven forint, egy félkilós fagyasztott grillzöldség majdnem ötszáz. A dödölle, azaz a krumpli liszttel és zsírral nem véletlenül volt a szegények eledele.



(Hasonló cikkeket a héten megjelent 168 Órában olvashat. Kiemelt kép: MTI / Kálmándy Ferenc)

 

A gombák az élővilág harmadik legnépesebb országát alkotják, de alapvetően a másik kettő lakóira", az állatokra és a növényekre is hasonlítanak kissé amellett, hogy egyedi szerveződésű élőlények.