Alvászavar: ez is állhat a háttérben

Alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki lámpaoltás után félórával még nem alszik, ill. a probléma egy hónapon túl is fennáll. Az alváshiánynak komoly szervi – és pszichológiai következményei is lehetnek, ezeket csak akkor lehet hatásosan kezelni, ha szorongás áll a problémák hátterében.

2024. április 23., 06:59

Szerző: 168

A alvászavar mellett nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan krónikus egészségügyi problémák, mint például a szívproblémák, a cukorbetegség, vagy a depresszió, illetve gyengeség is.

Ilyen alapbetegségek állhatnak leggyakrabban az alvászavar mögött

Alvási apnoe: középkorú férfiakon az elhízás miatt az ún. alvási apnoe (a garat leszűkül, horkolás alakul ki). A légzésszünet azért veszélyes, mert oxigénhiánnyal jár, szívritmuszavart, esetleg következményes stroke-ot okozhat – írja az Egészségkalauz.

Nyugtalan-láb szindróma: ez alvásfüggő mozgászavar, főként időseken, amikor a beteg alváshoz készül, kellemetlen ingerek érik, meg kell mozdítani a lábát, megvakarni stb. A gyakori ingerek komoly kialvatlanságot okoznak (a háttérben vashiány és fájdalomérző ideg-károsodás áll).

Narkolepszia: fiatal felnőttekre jellemző, a beteg bármikor, bárhol, és bármilyen körülmények között képes elaludni, akár aktív tevékenység közben, ilyenkor beáll az alvásra jellemző tónustalan állapot is. Sokan nincsenek ezzel tisztában, így lustának, függőnek, drogosnak vannak elkönyvelve, nem tudják hogy kezelésre szorulnak. Gyakoriak náluk pl. a tanulási nehézségek.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A tévé egy stresszforrásról eltereli a figyelmet, és ez éppen az álomba lendülés képtelenségétől való félelem, tehát ebből a szempontból jótékony hatású lehet. Másrészt azonban a zaj, fény nem ideális, tehát alváshoz mégiscsak a sötét és csendes környezet lehet az optimális körülmény.

A belső óra segít, azaz a Föld forgásából adódó cirkadián (napi ) ritmus, mely a vak emberek szervezetében is kifogástalanul működik. A belső óra az alvás kezdetét (felnőtteken) kb. 23 órára teszi, ekkor lassú hullámú mély alvás áll fenn, hormontermeléssel. Ha ezt a fázist vonjuk meg, pl. a hajnali 2-kor fekvők, az alvás rögtön a felületes alvás periódusával kezdődik, a szervezet azonban ezt nappal – visszaveszi... A legerősebb álmosság hajnali 3-kor és délután 3 körül észlelhető. Az éjszakai műszakok, ügyeletek ezért veszélyesebbek, nem beszélve a gépjárművezetés közben történő elalvásokról – írja a a lap.

Rossz alvás: komoly kockázatot jelent

Egy friss kutatás annak járt utána, hogy az egyes alvási minták milyen egészségügyi problémákkal járnak.

A vizsgálathoz 3700 felnőtt résztvevő adatait gyűjtötték össze: önbevallásos alapon kellett beszámolniuk az alvási szokásaikról két alkalommal, amelyek között tíz év telt el. Meg kellett adniuk például, hogy hány órát alszanak, mennyire kipihentek utána, mennyire éberek nappal, valamint a krónikus betegségeiket - írja az EverydayHealth.com alapján a Házipatika.

Az adatok alapján négyféle alvásmintát állapítottak meg.

A jó alvók eleget alszanak, meg vannak elégedve az alvásuk minőségével, és nem fáradtak napközben.
A hétvégi alváspótlók rendszertelenül alszanak: hétköznap általában keveset, cserébe hétvégén és munkaszüneti napokon tovább maradnak ágyban.
Az álmatlanok, akik rövid ideig alszanak, nappal fáradtak és nehezen merülnek álomba.
A szundítóknak pedig elég jó minőségű az alvásuk, de napközben gyakran szundítanak.

A kutatók az alvási mintákat összevetették az alanyok korával, karrierjével, oktatásával és általános egészségi állapotával a tízéves periódus alatt.

A többi között megállapították, hogy a résztvevők több mint fele az álmatlan vagy a szundító típus volt. Ezek közül egyik sem nevezhető optimális alvási mintának. Az álmatlanság mellett nagyobb valószínűséggel alakultak ki olyan krónikus egészségügyi problémák, mint például a szívproblémák, a cukorbetegség, vagy a depresszió, illetve gyengeség (lassúnak, kimerültnek érezték magukat, és kevesebbet mozogtak). A szundítás is együtt járt a rák, a cukorbetegség és a gyengeség nagyobb kockázatával. A hétvégi alváspótlást nem hozták összefüggésbe egy krónikus problémával sem (ugyanakkor egy idő után sokan szundítani is kezdenek).

Eredményeik alapján azoknál alakult ki nagyobb valószínűséggel álmatlanság, akik alacsonyabb iskolai végzettségűek, nincs munkájuk. Az idősebb felnőttek és a nyugdíjasok között pedig több volt a szundító. Az is kiderült, hogy az emberek ebben a tíz évben kis eséllyel változtatták meg az alvási szokásaikat, különösen az álmatlansággal küzdők, illetve a szundítók – írja a lap.

Így alszunk mi, avagy tévhitek az alvás kapcsán

Számos tévhit kering az alvásról, de most kiderül, mi is az igazság velük kapcsolatban. 4 mítosz az alvásról, ami tönkreteheti a pihenésedet: a legtöbben rosszul tudják, hogy kinek kell a legtöbb alvás.

Mindannyiunknak szüksége van alvásra, talán ezért is létezik ennyi furcsa elmélet róla. Néhánynak persze van alapja, de sok közülük csak kitaláció, és nincs közük a valósághoz, bármennyire is elterjedt nézetek – írja a Femina.

További részletek, itt.

(Fotó: Pixabay)