Dűlőúton a 2030-ra kitűzött uniós és magyarországi klímacélok megvalósítása
Az Európai Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezőknek tudható be, mint például a világjárvány hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások csökkentését – írja az Európai Számvevőszék.
A jelentés szerint kétes sikerrel kecsegtet az EU azon törekvése, hogy 2030-ig az 1990. évi szinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel kevés jelét látták annak, hogy a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai célok elérésére irányuló intézkedések elegendőek lennének – idézi a Telex.
2022 októberében még arról beszélt az Európai Bizottság, hogy az Unió elérte 2020-ra kitűzött három éghajlat- és energiapolitikai célját. A számvevők szerint azonban ez a siker nem kizárólag az Unió éghajlat-politikai fellépésének köszönhető. A számvevők azt is megállapították, hogy nem átlátható, hogyan érték el különböző rugalmas megoldások révén az uniós tagállamok a kötelező nemzeti céljaikat.
Országonként is megvizsgálták a kitűzött klímacélok eddigi megvalósulását.
Magyarország az Európai Számvevőszék szerint 2020-ra 14 százalékos megújulóenergia-arányt ígért be, ezt teljesítette is.
Hazánk károsanyag-kibocsátása azonban 2005 óta mindössze 18 százalékkal csökkent, az egységnyi GDP-re jutó kibocsátás azonban már 34 százalékkal, míg az egy főre jutó kibocsátás 15 százalékkal.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. február 28., 19:56
A dánoknak húsfogyasztásuk kétharmadát zöldségekkel és más növényekkel kellene helyettesíteniük ahhoz, hogy elérjék az ország által kitűzött klímacélokat a 2020-as évek végére – közölte kedden egy független dán kormányzati tanácsadó.
Zöld
2022. november 15., 17:26
Törökország olyan éghajlati tervet készített, mely szerint az ország 2030-ra 32 százalékkal növelni fogja a károsanyag-kibocsátását. A kibocsátási plafont 2038-ig kitolnák, holott 2030-ig a felére kell csökkenteni a Földön az üvegházhatású gázok kibocsátási szintjét a tudósok szerint.
Külföld
2022. szeptember 14., 15:55
A fosszilis tüzelőanyagok kiterjedt használata ellehetetleníti a kitűzött klímacélok elérését, illetve egészségügyi kockázatot jelent az aláírók szerint.
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás Görögországban csökkent a leginkább 2005-höz képest, majdnem a kibocsátás felét, 45 százalékot lefaragtak a görögök 2020-ra.
Joëlle Elvinger, a számvevőszék tagja egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudják megállapítani, hogy elégségesek-e a befektetések és a privát szektor beruházásai a következő körre, azaz a 2030-as céldátumra, mivel nagyon kevés adat áll a rendelkezésükre:
„az Európai Bizottságnak nagyon kevés információja van az egyéni törekvésekről, ugyanis a tagországok esetében néhány jelentés még mindig csak önkéntes alapon működik”.
A Számvevőszék tagjai azt is hozzátették, hogy a járvány és a gazdasági válság miatt nincs is rálátásuk arra, hogy a klímavédelmi rendelkezések milyen hatásokat váltottak ki.
Egy három pontból álló ajánlást fogalmaztak meg, amivel kapcsolatban remélik, hogy ez segít az Európai Bizottságnak, hogy a június 30-ig benyújtandó, megújított nemzeti cselekvési terveket megfelelően tudja véleményezni 2024. június végéig.
(Kiemelt kép: egy nő a Stop EACOP (Kelet-afrikai nyersolajvezeték) feliratú transzparenst tart, miközben tüntetők gyülekeznek a fosszilis tüzelőanyagok és az éghajlat elleni tüntetésen a Place de la Republique-nál, az Új Globális Pénzügyi Paktum csúcstalálkozójának szélén, Párizsban júniusban. 2023. június 23. Fotó: Thomas SAMSON / AFP)
