A medvebűnözés után itt van a sakálszaporodás
Meglepő mértékben szaporodnak a sakálok a sakál Európa-szerte, már Magyarországon is érzékelhető a gyarapodás. A lehetséges okok egyikét magyar tudósok fejtették meg.
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés beigazolni látszik az eddig csak hipotetikus feltételezést, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.
A faj sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka, a fejlett szociális kapcsolatrendszere már eddig is ismert volt. Azt is megfigyelték, hogy az egymáshoz hosszútávon hűséges, monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ezt azonban a korábbi adatgyűjtési módszerekkel nem lehetett egyértelműen bizonyítani. Eddig,
Az áttörés most a Soproni Egyetem, a MATE, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az SMP Solutions Zrt. szakértőinek köszönhető, akik 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezték, az állatok által bejárt útvonalak alapján. Az elemzés segítségével Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival egy korábban ismeretlen szituációt tapasztaltak meg egy három kölyköt nevelő sakálpár és egy szomszédos területen élő nőstény között.
Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és ezt követően a magára maradt hím közelében maradt – írja az agrarszektor.hu.
„Mostantól tudjuk, hogy az a szinte hihetetlen alkalmazkodó képesség, amit eddig is ismertünk a sakál élőhely választásával, vagy éppen táplálkozásával kapcsolatban, az eddigieknél is szélesebb spektrumú. A párban, családban, szociális csoportban élés komoly előnyöket jelent az egyedek számára. A sakál láthatólag egy napra sem akar ezekből az előnyökből kimaradni, azonnal új társat keres magának” – fogalmazta meg a megfigyelés eredményét Csányi Erika, az Applied Animal Behaviour Science szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.
(Kiemelt kép: az aranysakál, népi nevén nádi farkas vagy toportyán. Forrás: oee.hu)
