Magyarország nem trükközhet tovább a méhgyilkos növényvédőszerekkel

Hiába tiltották be a méhekre, más beporzó rovarokra és az emberi egészségre veszélyes növényvédőszereket, Magyarország – más tagállamok mellett – mindig rendszeresen élt a kivételezés eszközével, mivel azt egészen eddig megtehette. 

2023. január 20., 15:36

Szerző:

Az Európai Unió Bírósága (EUB) január 19-én döntésében kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédőszerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédőszerekre adott derogációk közel felének – írja az MTVSZ közleménye.

A Bíróság a belga közigazgatási bíróság által a Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe), a Nature & Progrès Belgium szervezet és egy belga méhész panasza nyomán hozott döntést a kérdésekről. A PAN vizsgálata szerint az elmúlt 4 évben a derogációk közel felét (47,5 százalákát) a tiltott méhgyilkos neonikotinoid növényvédőszerekre adták.

„A PAN Europe évek óta küzd ez ellen a hatóságok által engedélyezett elfogadhatatlan gyakorlat ellen. Az Európai Unió Bíróságának ez a mérföldkőnek számító döntése véget vet a tagállamok által az Európai Bizottság áldásával elkövetett 10 éves visszaéléseknek” – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

„Ennek a sikernek uniós szintű hatása lesz, és az egész EU-ban, sőt az EU-n kívül is védi a méheket és más rovarokat, valamint a polgárok egészségét. A neonikotinoidokkal kezelt vetőmagokkal kapcsolatos derogációt alkalmazó engedélyek kiadása mostantól véglegesen tilos. Ez a döntés végre kimondja, hogy a környezet védelme fontosabb, mint néhány növényvédőszer-gyártó vállalat profitja” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A neonikotinoid rovarölő szereket a 90-es években engedélyezték az EU-ban. Miután 20 éven át károsították az EU rovarpopulációit, az Európai Bizottság és a tagállamok 2013-ban részben korlátozták a használatukat, olyan növényekre, amelyek nem vonzóak a beporzók számára. Egy sor uniós tagállam azonnal derogációt alkalmazott, hogy a tilalom ellenére továbbra is használhassák őket. 2018-ban az összes kültéri felhasználás betiltását követően a derogációk száma még jelentősen meg is nőtt.

Magyarországon is gyakorlat volt a betiltott méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók szükséghelyzeti engedélyezése és az azokkal csávázott vetőmagok ázsiai exportja. Hogy ez a gyakorlat jelenleg is folyik-e hazánkban arról nincs információ, mert a NÉBIH még nem tette közzé a 2022-es derogációkról szóló adatokat. A betiltott szerekkel csávázott vetőmagok exportját sajnos a Bíróság ítélete nem tiltja.

(Kiemelt képünk illusztráció. Méh virágport gyűjt napraforgóról Csikóstőttős határában 2021. július 12-én. MTI/Varga György)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.