Az energiaipar sunnyog, mi meg mind ráfázunk

A fosszilis tüzelőanyagokra épülő ipar sikertelen a metánkibocsátás csökkentéséért folytatott küzdelemben, annak ellenére, hogy ígéretet tett a szivárgó infrastruktúrák felderítésére és helyreállítására – írta keddi jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

2023. február 21., 09:47

Szerző:

Az energiaipar mintegy 135 millió tonna metánt juttatott a légkörbe 2022-ben. A metán üvegházhatást okozó gáz, amely az ipari forradalom óta zajló globális hőmérséklet-emelkedés nagyjából egyharmadáért felelős. 

A tavalyi kibocsátás csak kevéssel maradt el a 2019-es rekordtól, annak ellenére, hogy jelentősen nőttek az energiaárak és a földgáz iránti kereslet, ami ösztönzőleg hatott a metán megkötését célzó erőfeszítésekre. 

A metán a földgáz fő összetevője, így a megkötött metán üzemanyagként értékesíthető. 

Bár történt némi előrelépés, „még mindig túl nagy a kibocsátás, és nem csökken elég gyorsan” – hangsúlyozta közleményében Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Hozzátette: rövid távon a légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése az egyik legolcsóbb lehetőség a globális felmelegedés mérséklésére. „Egyszerűen nincs kifogás” – jegyezte meg. 

Az energiaipar felelős az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás negyven százalékáért. Az első helyen a mezőgazdaság áll. 

Az IEA szerint

az olaj- és gázkitermelésből származó metánkibocsátás a háromnegyedével csökkenthető a meglévő technológiákkal és egy szerény, az olaj- és gázvállalatok tavaly szerzett bevételének kevesebb mint három százalékát kitevő beruházással. 

Bár több mint 150 ország tett ígéretet arra, hogy a 2020-as szinthez képest legalább harminc százalékkal csökkenti metánkibocsátását az évtized végéig, szakértők szerint kényszerítő mechanizmus híján nem lesz érdemi előrelépés. 

A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint több mint ötszáz, olaj- és gázipari műveletekből származó szuperkibocsátást észleltek a műholdak 2022-ben, és további száz eseményre figyeltek fel szénbányák környékén.

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI/Lehoczky Péter)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.