Áder János kétévente rendezne fenntarthatósági expót

Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét azzal kapcsolatban hívták a műsorba, hogy a héten neki ítélték a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport idei Petőfi-díját. A volt köztársasági elnök elmondta: a kétévenkénti expót az alapítvánnyal azért tartják fontosnak, hogy az emberek ne csak a problémákról beszéljenek, hanem megkeressék azokra a megoldásokat, mert „vannak zseniális magyar innovációk”. Sok olyan program, javaslat, ötlet van, melyet az alapítvánnyal fölkarolnak, és reméli, hogy némelyikből majd világraszóló találmány vagy innováció lesz – tette hozzá.

Felidézte, már európai parlamenti képviselőként érdeklődött a környezetvédelem iránt, és olyan kezdeményezésekben is részt vehetett, ahol uniós jogszabályok születtek. Elmondta, Tőkés László EP-képviselővel közösen volt egy határozati javaslatuk, – melyet az Európai Parlament kilencven százalékos többséggel fogadott el –, mely arról szólt, hogy a cianidos bányászati technológiát tiltsák be egész Európában.

Áder János elmondta, amikor megkezdte a köztársasági elnöki munkát, úgy látta, nincs olyan „tekintélyes képviselője” a politikai szférában a környezetvédelemnek, akinek a szavára odafigyelnek és a témát folyamatosan napirenden tartja. Úgy gondolta, nagy hiányossága a magyar politikai életnek, hogy nem foglalkozunk a jövőnket, a gyermekeink jövőjét alapvetően érintő kérdésekkel.

Hozzátette, a három alapvető erőforrás – levegő, termőföld és víz – mindegyikét kivétel nélkül úgy használjuk, hogy nemcsak nem vagyunk kellően gondosak, hanem „teleszemeteljük”. Szennyezzük a levegőt, a vizeket és a termőföldjeinket, és ezáltal saját életfeltételeinket nehezítjük meg – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte, ha van rá mód és lehetőség ezen változtatni kell, és ma már úgy látja, hogy a technológia mellett a politikai szándék is megvan és a pénzügyi feltételeket is meg lehet teremteni. A klímaváltozás tekintetében nincs más teendő, mint alkalmazkodni, emellett fel kell ajánlani az alkalmazkodás különböző lehetőségeit az embereknek, mert az egyre romló környezeti feltételek nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni – mondta.

A környezetvédelmi munka már köztársasági elnöki terminusának nagy részét is kitöltötte, és a Kék Bolygó Alapítvány megalapítása után ki tudta bővíteni ezt a tevékenységi kört és ki tudta teljesíteni a munkát – mondta.

Az interjúban Áder János beszélt a rendszerváltozást megelőző időszakról is. Elmondta, 1988 és 1990 között a Fidesz megalakítása után és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alatt biztosan tudták, hogy demokratikus többpártrendszert, piacgazdaságot és egy független országot akarnak, ahonnan elmennek a szovjet csapatok, majd csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Hozzátette, az Ellenzéki Kerekasztal minden tagja ezt akarta, és hogy ebben a célban milyen munka jut a Fideszre, „egy nagyon nagy kihívás” volt, hiszen – mint mondta – „csodaszámba ment”, hogy a fiatal szervezet bekerült a parlamentbe.

Áder János úgy fogalmazott, ahogy a párt tagjaival haladtak előre, nem tértek le a politikai pályáról, azt élethivatásnak választották. A feladatok lényegében hozták a különböző pozíciókat, lehetőségeket és „nem kis mértékben egyébként azt a felelősséget, ami ezekkel a tisztségekkel együtt jár” – mondta.

(Kiemelt kép: Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatón a budapesti elnöki palotában 2021. december 8-án. KISBENEDEK ATTILA / AFP)