A klímaváltozás kifejezései bekerüéltek a siketek jelnyelvébe
Siket tudósok és jelnyelvi szakértők több száz új jelet készítettek a brit jelnyelvhez (BSL), mely így már a klímaváltozással kapcsolatos kifejezéseket is tartalmazza – jelentette pénteken a BBC brit közszolgálati hírportál.
Az új jelekkel kibővített BSL-szókincs így már olyan, az éghajlatváltozással kapcsolatos kifejezéseket is tartalmaz, mint az „üvegházhatású gáz” és a „karbonlábnyom”, melyekre eddig nem voltak hivatalos jelek. Idáig a gyermekeknek és a tanároknak gyakran hosszú és összetett tudományos kifejezéseket kellett ujjal leírniuk.
A legújabb jelnyelvi kifejezések a biodiverzitás, az ökoszisztéma, a fizikai környezet, a szennyezés és klímaváltozás témájával foglalkoznak.
„A tudományos kifejezéseket tökéletesen leíró jeleket próbáltunk létrehozni” – mondta a siket Audrey Cameron, az Edinburgh-i Egyetem jelnyelvi projektjének vezetője, amely nemrég 200 új környezettudományi kifejezéssel egészítette ki a BSL szótárát.
Cameron közölte, hogy a szókincs hiánya miatt a saját tudományos pályafutása során több fontos találkozón és beszélgetésen sem tudott érdemben részt vállalni.
„Egy kutatásban 11 évig vettem részt, ezalatt számos találkozón is jártam, de soha nem tudtam igazán részese lenni ezeknek, mert nem értettem mit mondanak az emberek. Szerettem volna beszélni az emberekkel a kémiáról, de egyszerűen nem tudtam” – magyarázta Cameron a BBC Newsnak.
A jelek fejlesztésének folyamatát ismertetve Cameron kifejtette, hogy az iskolai tantervben szereplő kifejezésekből készítenek egy listát és azokból alkotnak pontos, de egyben vizuális jelentéssel is felruházott nyelvi jeleket.
Egy glasgow-i biológiatanár, Liam McMulkin is részt vett a Skót Érzékszervi Központ által folytatott új jelalkotási folyamatban, és szerinte a jelnyelv szépsége az, hogy vizuális nyelv, különösen a tudomány számára.
„A tudományban van néhány elvont fogalom, de a jelnyelv valóban segíthet a gyerekeknek megérteni ezeket” – közölte McMulkin.
McMulkin elmagyarázta, hogy míg a jól halló emberek folyamatosan tanulnak és ismeretekre tesznek szert a környezetükben, addig a siketek nagyon sok információról maradnak le.
„Ezért olyan fontos, hogy a természettudományos órákon használjuk a jelnyelvet az iskolákban. Lehetővé teszi a siket gyermekek számára, hogy a természetes nyelvükön tanuljanak” – magyarázta McMulkin.
A részben a Royal Society által finanszírozott, 2007 óta futó tudományos projekt már 7000 új jellel bővítette a BSL szótárát.
(Kiemelt képünk illusztráció: Forróság az India északi részén, Rádzsasztánban találhatü Dzsaiszalmer külterületén, közel a pakisztáni határhoz. Fotó: Maxime Gruss / Hans Lucas / AFP)
