Visszatér a rettegett DDT?

Mérgező hatású, több évtizede betiltott vegyszerek kerülnek újra a vizekbe a globális felmelegedés miatt. Az olvadó gleccserekből kiváló kemikáliák – köztük a hírhedt rovarirtó szer, a DDT – aztán felhalmozódnak és koncentrálódnak a táplálékláncban.

2009. október 10., 17:14

Meglepő felfedezést tettek svájci kutatók az Oberaar tó üledékét elemezve: a 90-es évek óta növekszik bizonyos régóta nem használt, káros anyagok koncentrációja. A rovarirtók, illetve a műanyagok és elektronikai eszközök előállításához használt vegyszerek a kutatók szerint a tavat tápláló gleccserből kerültek a vízbe. Christian Bogdal és kollégái szerint a globális felmelegedéssel a szennyezés fokozódhat – nem csak az alpesi vidéken, hanem világszerte.

A tudósok a tó medencéjének üledékét tanulmányozva többek között olyan kemikáliák jelenlétét mutatták ki, mint a 70-es évekig elektronikai cikkek gyártásához használt, többek között génhibát okozó poliklórozott bifenil (PCB), a rákkeltő hatású poliklór-dibenzodioxin (PCDD), vagy a 30-40 évvel ezelőtt világszerte nagy mennyiségben használt, fejlődési rendellenességeket okozó és karcinogén rovarméreg, a DDT – írta a New Scientist.

Szelek szárnyán

A kutatók tanulmányukban

rámutatnak: az egészségre ártalmas vegyületek a levegőbe jutva a légáramlatokkal nagy távolságokra eljuthatnak. A légkörbe került és később csapadék formájában lehullott mérgek felhalmozódnak a jégben. Ilyen anyagokat – például DDT-t – már a sarki jégben is találtak.

Ezek a "lefagyasztott" készletek olvadnak fel most: az elmúlt 30 évben a Déli-sarkvidék átlagos téli hőmérséklete 6 Celsius fokkal nőtt, a gleccserek visszahúzódása felgyorsult. Miután a vegyi anyagok a vizekbe kerülnek, a táplálékláncban is megnő a koncentrációjuk. A kutatók szerint nem sokat tehetünk ez ellen. Ha sikerülne is megfékeznünk a klímaváltozást, ezek az anyagok előbb-utóbb felszabadulnak.

Malária ellen még mindig DDT-vel

Ráadásul ma is számos mérgező anyagot használunk – figyelmeztet Bogdal. Nem csak a műanyagok és elektronikai előállításához alkalmazott vegyületek terhelik a környezetet: a DDT-t például még ma is bevetik a malária ellen Afrikában, ahol a betegség évente 800 ezer-egymillió ember halálát okozza.

2006-ban éppen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szorgalmazta a DDT fokozott használatát a fekete kontinensen, ahol a szúnyogok elleni védekezés leghatásosabb módjának bizonyult.

A szert káros egészségügyi hatása miatt betiltották a fejlett országokban az 1970-80-as években (Magyarországon az 1960-as évek végén).

A kutatók szerint a ma kibocsátott szennyeződés is továbbadódik a következő nemzedéknek: néhány évtized múlva ők olvashatják ki a vizekből, milyen mérgekkel operált a ma embere.