Valódi tojást árusító, valódi nénivel sehol nem találkoztunk
Két meghatározó húsvéti élelmiszert, a sonkát és a tojást vizsgáltatta meg két életmódmagazin. A minőségi teszt során általában kielégítőnek mutatkoztak az eredmények, bár az olcsóbb sonkában tetemes az adalékanyagok mennyisége, a piaci tojás meg sokszor nem kapirgálós tyúktól származik.
A Nők Lapja Egészség és a Wellness magazinok munkatársai ötféle sonkát, valamint különböző fajta tojásokat vásároltak kisboltban, piacon, hipermarketben és áruházban. Az ünnepre szánt élelmiszereket a Wessling Hungary Kft. független, akkreditált élelmiszervizsgáló laboratóriumában elemezték.
A mustra során kiderült: a piacon árusítók gyakran háztáji néven árulják a nagyüzemi tojást. "Valódi tojást árusító, valódi nénivel sehol nem találkoztunk" - összegezte a tapasztalatokat Bálits Éva, a Nők Lapja Egészség főszerkesztője.
A sarki bioboltban vett sonka magyar volt, de semmiféle eligazító papírt nem mellékeltek hozzá az összetevőkről és a lejáratról. Egy másiknál még öt napig lehetett volna felhasználni a kifejezetten húsvétra vett árut.
A hipermarketekben történő vásárlás esetén sok esetben az ár dönt: ebben verhetetlen a szlovák sonka. Igaz, a félárnak ára van: ezekben van a legtöbb adalékanyag. Az olcsó sonka hústartalma csupán 55-75 százaléknak bizonyult. Több pácot, sót, szóját tartalmaznak ezek az import sonkák, mint a hazaiak.
Míg a piaci sonkában csupán két összetevő szerepel, a hús és a pácsó, addig a többiben több "E-szám" is lehet - tájékoztatta a vizsgálat eredményéről a lapcsalád pr-menedzsere az MTI-t. A magas sótartalom ugyancsak veszélyes: előfordult, hogy az egyik sonka majdnem 10 százalék sót tartalmazott.
Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet tudományos tanácsadóját, Sohár Pálnét megkérték, magyarázza el, mit is takarnak ezek a sonkában található E-számok. Az E450, E451 és E452 bi-, tri és polifoszfátokat jelent, ezeket azért használja a húsipar, hogy javuljon a termék víztartó képessége, friss maradjon és ne essen szét főzés után.
Ugyancsak az állomány javítására szolgál az E407 (gyöngyzuzmó), az E410 (szentjánoskenyérliszt), az E415 (xantángumi) és az E416 (karagumi).
Ezek szintén természetes anyagok, a gyöngyzuzmót például gyümölcsként eszik a Fülöp-szigeteken - derül ki a szakmai véleményből.
A szakemberek szerint ezek az adalékanyagok korántsem olyan veszélyesek, mint ahogy egyes hírek állítják.
