Tudománypolitika a csúcson: a miniszterelnök is benne lesz
A napokban egy új vezető testületet kapott a hazai kutatásfejlesztés. Emlékezetes, hogy tavasszal megszűntették a kutatás-fejlesztési minisztériumot, így jelenleg irányítás nélkül maradt a tudománypolitika területe. Az új 10 fős testület szeptemberben kezdi munkáját, tagja lesz többek között a miniszterelnök is.
Kutatási és Tudománypolitikai Tanácsnak hívják a hazai tudományos, innovációs élet új koordináló testületét, amely szeptemberben kezdi meg munkáját. A 10 fős grémium egyik fő feladata a tudománypolitikai reformokról szóló javaslatok kidolgozása lesz.
- Ez a testület – nincsen rá magyar szó - egy „policy”-t fog kidolgozni az irányokról, a hangsúlyokról, az elsőbbséget élvező megközelítésekről a kutatás, az innováció, a gazdasági élet területén – magyarázta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Hozzátette, hogy a 10 fős testületből 6 tag személye ismert. Egyelőre még keresik a maradék négy státust betöltő elismert, független szaktekintélyeket. A miniszter még neveket sem említett, hogy kiket kérnek fel erre a feladatra.
A tanács már ismert 6 tagja: a miniszterelnök, az oktatási és kulturális miniszter, a fejlesztési és gazdasági miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke (NKTH).
Az innováció a mindennapokban
Az elképzelések szerint az új testület munkájával kapcsolatos eszmei célok hosszabb távon gazdasági sikerekhez vezethetnek. Elsődlegesen a kormányzati munkán belül szeretnék összehangolni a kutatás-fejlesztés, az innováció szakterületeit. Ennek eredményeként hatékonyabb pályázati rendszereket és erőteljesebb tehetséggondozást remélnek. Bíznak benne, hogy a vállalkozások innovációs teljesítménye javítható, sőt a mindennapok része lehet maga az innováció. Mindezeken túl a testület a hazai kutatás- fejlesztést nemzetközi szinten is képviselné.
Manhertz Károly az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára elégedetten jelentette be, hogy a tudománypolitika ismét visszakerült a misztérium hatáskörébe. A kutatás- fejlesztés felügyelete viszont a gazdasági minisztérium alá fog tartozni. Így osztják el újra a tavasszal megszűntetett tárca nélküli miniszter, Molnár Károly hivatalának feladatköreit.
Kutatás-fejlesztésre évi 170 milliárd forint pályázati pénz jut
A pályázati pénzek feletti felügyelet változatlan marad. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az NKTH kezeli ezeket az összegeket továbbra is. Az érték nem kevés. A miniszter gyors fejszámolása szerint 2009-ben Európai Uniós fejlesztési pénzekből 100-120 milliárd, kormányzati pénzekből 50-55 milliárd forint felett rendelkezik a két szervezet.
Marhertz Károly a 168ora.hu kérdésére elmondta, hogy a felsoroltakon túl az aktuális tennivalók között fontosnak tartja a felsőoktatási törvény változtatását is. Tervei szerint a parlament őszi ülésszaka elé kerülhet a javaslat, mely szerint a felsőoktatási intézmények a jövőben nagyobb szabadsággal végezhessék vállalkozói tevékenységüket. De nem csak vállalkozói, hanem kutató munkájukat is.
A szakállamtitkár utalt rá, hogy hamarosan egy újabb kutatóhellyel gazdagodik az itthoni kínálat. Tanévkezdéskor jelentik be a zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalakulását. Itt ugyan nincsen önálló egyetem, de egy konzorcium megkapta a jogot a tudásközpont megalakítására. A társulás tagjai az ország vezető felsőoktatási intézményei: Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A Tanács nem helyettesíti a minisztériumot
A Kutatási és Tudománypolitikai Tanács megalakulását követő bejelentés hírére hamarosan érkezett egy politikusi ellenvetés Almássy Kornél, független képviselőtől. „A Kutatási és Tudománypolitikai Tanács nem helyettesítheti a megszüntetett kutatás-fejlesztési minisztériumot és a kormányzati nemtörődömséget a tudománypolitikában. A kutatás-fejlesztésnek végre valódi gazdára kell lelnie a kormányzati struktúrában” – állítja.
Látszatintézkedésnek tartja a K+F minisztérium feladatkörének áthelyezését az új tanácshoz. Meglátása szerint valójában nincs a területnek kormányzati felelőse, gazdája. Nem reprezentatív testületre van szükség, hanem arra hogy a terület állami támogatása meghaladja a GDP 1 százalékát. Aktuális feladatként pedig a kormány komolyan lépjen az egyik legfontosabb európai kutatási projekt, a az úgynevezett nagylézer magyarországi – pécsi vagy szegedi – megvalósulásáért – hangoztatta a korábbi MDF-es parlamenti képviselő.
Varga István fejlesztési és gazdasági miniszter erre vonatkozóan azt mondta, hogy augusztus második felében fognak a témáról újra tárgyalni a svéd állam képviselőivel. Megtörténhet, hogy az EU projektet a két ország közös konzorciuma pályázhatja meg – helyezte kilátásba a miniszter a témára vonatkozó kérdésre válaszolva.
