Több száz állatfaj tűnik el az emberi populáció növekedésével

Kutatók szerint az emberi faj az utóbbi több mint 500 évben mintegy 322 gerinces állatfaj kihalását idézte elő, kétharmadára az utóbbi két évszázadban került sor, és jelentős hanyatlást dokumentáltak a gerincteleneknél is.

2014. július 25., 14:03

A Science magazin eltűnő állatfajokkal foglalkozó számában megjelent tanulmány szerint ma már rengeteg állatfajt veszélyeztet az ember okozta kihalás, a kutatókat különösképpen a kétéltűek és gerinctelenek lehetséges eltűnése aggasztja. A gerinctelenek csoportjában a számok az emberi populáció megduplázódásával közel 50 százalékkal estek vissza. Ez az arány hasonlít a gerinceseknél megfigyeltekhez, eme csoportnál öt évszázad alatt 322 faj tűnt el, a fennmaradtaknál pedig 25 százalékos hanyatlás figyelhető meg egyedszámok tekintetében – számolt be róla a Híradó.hu.

Az ökológusok, zoológusok és más kutatók úgy hiszik, hogy a veszteségeket gátló azonnali intézkedések nélkül globális fordulóponthoz érkezhetünk, ahonnan talán nem lesz visszaút. Rodolfo Dirzo, a kutatás társszerzője szerint, amennyiben az emberi populációs növekedés jelenlegi üteme ellenőrizetlenül folytatódik, a populációs méret 2100-ra 27 milliárdra nő.

A kutató és csapata az egy főre eső emberi lábnyom mértékének csökkentését a szénsemleges technológiák kifejlesztésével és alkalmazásával, a hatékonyabb élelmiszer-termeléssel és fogyasztásicikk-gyártással, így kevesebb fogyasztással és hulladéktermeléssel képzeli el.

Eredményeik szerint a gerinctelenek száma átlagosan 45 százalékkal csökkent az emberi populáció megduplázódását hozó 35 év alatt. Ez a hanyatlás azért is fontos, mert a gerinctelenek – rovarok, pókok, rákfélék, csigák és férgek – a beporzás, a kártevőkontroll, a tápanyagok újrahasznosítását elősegítő lebontás és a vízszűrés révén nagyon sokat segítenek nekünk.

Vizsgálatuk azért a gerinctelenek sorsára fókuszált, mert a nagy testű gerinceseket sokkal részletesebben szemügyre vették már más kutatócsapatok. Hasonló, széles körű változásokat dokumentáltak mindkét csoportnál, a gerinctelenek jelenleg is zajló hanyatlása meglepte őket, mivel eddig a természet nagy túlélőinek tartották őket.

A gerinctelen-egyedszámok csökkenésének két főbb oka globális szinten az élőhelyek elveszítése és a klímaváltozás. Csak Nagy-Britanniában az utóbbi 40 évben mintegy 30-60 százalékos hanyatlást figyeltek meg a mindennapos rovaroknak – mint bogaraknak, pillangóknak, méheknek és darazsaknak – otthont adó élőhelyek számában. A gerinctelen populációk hanyatló státusza igencsak veszélyezteti a természet minket ellátó szolgáltatásainak fenntartását, ami gazdaságilag több milliárd dolláros veszteséget vonhat maga után.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.