Titoksértő kormány
Az Országgyűlés január 3-án elfogadta a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogszabály-változtatást: a beruházással megbízott orosz és magyar cégek, illetve alvállalkozóik szerződései, az üzleti és a műszaki adatok a keletkezésüktől számítva harminc évig titkosak. Döntését a kormány nemzetbiztonsági okokkal és a terrorveszéllyel indokolta.
A magyarázatot elfogadhatatlannak tartja Ligeti Miklós, a Transparency International Hungary jogi igazgatója.
– A paksi szerződésben vannak olyan adatok – például védelmi berendezések paraméterei –, amelyek nem hozhatók nyilvánosságra. Ám semmiféle nemzetbiztonsági érdek nem fűződik annak eltitkolásához: mindez mennyibe kerül. Ellentétes ez az Alaptörvénnyel is, hiszen aránytalanul és indokolatlanul korlátozza közérdekű adatok megismerhetőségét – mondta Ligeti a 168 Órának.
Ellenzéki tiltakozásokra reagálva Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa egy tévéinterjúban kijelentette: ők nem sértettek alapjogokat. A beruházás 12,5 milliárd eurós költségvetését nyilvánosságra hozták, a kormányzati portálon pedig közzéteszik a paksi bővítésben résztvevő alvállalkozók neveit is.
Így viszont az az abszurd helyzet állna elő, hogy a kormány sértené meg saját titkosítási törvényét, hiszen ha nyilvánossá teszik az adatokat, akkor miért kellett ezeket titkosítani?
A Transparency International Hungary és más civilszervezetek közös nyílt levélben kérték Áder János köztársasági elnököt: kezdeményezze a titkosítási törvény alkotmánybírósági vizsgálatát.
