Soha nem látott képek Einstein agyáról
A világ egyik legnagyobb zsenijének „jó agya volt, jó helyen és jó időben”. Agyát a kutatók alaposan szétcincálták, és megállapították, hogy több pontban is jelentősen különbözött egy átlagos emberi agytól.
Korábban nem publikált felvételeket közöltek a Nobel-díjas fizikus, Albert Einstein agyáról. A relativitáselmélet megalkotója 1955-ben hunyt el, 76 éves korában. Agyának vizsgálatára akkor Thomas Harvey patológus kapott engedélyt, aki minden oldalról lefényképezte, majd 240 szeletre vágta, és tartósította az agyat. Mikroszkópos vizsgálatokhoz ezekből további darabokat vágott (becslések szerint 2000 vékony szeletet), és legalább 18 kutatónak küldött róla fényképeket, valamint szövettani mintákat, írja az
Origo.A Harvey által megtartott darabokat leszámítva nem tudni, merre lehetnek ma a világszerte szétküldött agyminták, a kutatók halálával valószínűleg sok elveszett közülük. Einstein agyáról mindössze 6, külső szakértők által lektorált (peer-reviewed) publikáció jelent meg. Kiderült, hogy a kutató agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek aránya is. Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem antropológusa pedig 2009-ben, külső anatómiai vizsgálatok során megállapította, hogy a fali (parietális) lebeny nagyon különleges barázdáltsággal rendelkezett.
Falk vizsgálatai Harvey addig közzétett képein alapultak, ám a patológus 2007-es halálát követően a teljes gyűjtemény 2010-ben a nemzeti orvostudományi múzeumba (National Museum of Health and Medicine) került. Az anyagokat átvizsgálva került elő 14, korábban sosem publikált kép, s az ezekből nyert eredményeket Falk és kollégái most publikálták a Brain folyóirat legfrissebb számában.
