Soha nem derül ki, mit mondott a pápa a merénylőjének
40 éve egy török fiatalember majdnem megölte II. János Pál pápát. Bár a tettes, az akkor 23 éves Mehmet Ali Agca egészen 2010-ig börtönben ült, az indítékára máig nem derült fény, egymásnak ellentmondó vallomásai közül egyik sem volt bizonyítható.
Negyven éve történt, hogy II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren tartotta általános kihallgatását. A pápa fehér terepjáróban hajtott körbe a korlátok mögött várakozó tömeg előtt, amikor délután 5 óra 17 perckor egy fiatal férfi közvetlen közelről több lövést adott le rá. A katolikus egyházfő túlélte a merényletet, amelynek hátteréről még ma sem tudni sokat.
A merénylő által leadott lövések közül négy találta el a pápát, ezek közül kettő a hasán, kettő a karján, és két közelben álló nő is megsérült. A katolikus egyházfőt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, ahol hatórás műtétet hajtottak végre rajta. Belső vérzését csak nehezen tudták elállítani, több sérült bélszakaszt el kellett távolítani, de létfontosságú szerve nem sérült meg. A pápa öt nap múlva elhagyhatta az intenzív osztályt, és június elején visszatért a Vatikánba. II. János Pál, akit különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fátimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált lövedéket gyémántokkal ékes koszorúban Fátimában helyezte el. A pápa 2000-es fátimai látogatása során lebbentették fel a fátylat az 1917-es Mária-jelenések harmadik titkáról, amely az 1981-es merényletet jövendölte meg.
A zűrzavarban menekülni próbáló, de a helyszínen elfogott tettest a 23 éves török Mehmet Ali Agcaként azonosították. Agca hazájában kisstílű bűnözőként kezdte, majd állítása szerint terrorista kiképzést kapott és a szélsőjobboldali Szürke Farkasok terrorszervezet tagja lett. Egy újságíró meggyilkolása miatt életfogytiglanra ítélték, de fél év után megszökött a börtönből, és a török maffia bázisául szolgáló Bulgáriába menekült. Ezután hamis útlevelekkel keresztül-kasul beutazta a Földközi-tenger vidékét. 1981 elején Rómában bukkant fel.
A pápa már kórházi ágyán megbocsátott az 1981 júliusában életfogytiglanra ítélt Agcának, akit két év múlva a börtönben is felkeresett, négyszemközti találkozójukról soha nem került nyilvánosságra semmi. Agcának 2000-ben a pápa kérésére megkegyelmeztek, és kiadták Törökországnak, ahol ismét börtönbe került, hogy letöltse az 1979-es gyilkosságért rá kiszabott büntetést. 2006-ban feltételes szabadlábra helyezték, de az óriási felháborodás nyomán vissza kellett térnie a börtönbe, ahonnan véglegesen 2010-ben szabadult.
A merénylet indoka és Agca esetleges megbízóinak kiléte máig kiderítetlen, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. Agca az idők során folyamatosan változtatott történetén, sorozatosan tett egymásnak gyökeresen ellentmondó vallomásokat. Előbb azt állította, hogy saját elhatározásából és társak nélkül hajtotta végre tettét, később azt vallotta, hogy a szovjet titkosszolgálat, a KGB a „bolgár vonalon” szervezte be. (A lengyel pápa kommunistaellenes beállítottsága, a Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott támogatása szálka volt Moszkva és szövetségesei szemében.) Fegyverét a bolgár légitársaság egy római alkalmazottjától kapta, akit olasz bíróság elé is állítottak, ám bizonyítékok hiányában felmentették. Állítása szerint egy – szintén török – társa is volt, akinek ugyancsak lőnie kellett volna, majd egy kis bombát robbantania, hogy a pánikban elmenekülhessenek. Az illető azonban az utolsó pillanatban megijedt és elszaladt, II. János Pál ezért élte túl a merényletet.
Idővel már úgy nyilatkozott, hogy magát messiásnak képzelve lőtt rá a pápára, egy másik állítása szerint viszont a Vatikánon belül voltak bűntársai, sőt a kuszaságot tovább fokozva később azt is bejelentette: át akar térni a keresztény hitre. A szabadulása után adott első nagyobb interjúban ismét a vatikáni szálat elevenítette fel. Eszerint Agostino Casaroli bíborostól kapta a megbízást, a Szentszék célja az volt, hogy a merényletet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, ezzel gyöngítve a kommunista rendszert, s szándékosan nem az egyházfő fejére vagy szívére kellett céloznia. Agca 2013-ban megjelent emlékirataiban ismét gyökeresen változtatott történetén, ekkor a Khomeini ajatollah vezette iráni kormány nyakába varrta volna a merényletet, állítva, hogy a bolgár-szovjet vonalra vonatkozó korábbi vallomása hazugság volt.
(Kiemelt képünk nem sokkal a merénylet előtt, 1981 május 13-án készült a római Szent Péter téren a pápai audencia közben. Fotó: Stringer/POOL/AFP)
