Rendkívüli mértéket ölt a promiszkuitás

Szívesen vállalkoznak pótapaságra a kürtcsigafélékhez tartozó Solenosteira macrospira hímjei - derítették ki a Kaliforniai Egyetem davisi intézményének kutatói.

2012. augusztus 31., 08:20

A Kaliforniai-öböl árapálytérségében élő kürtcsigafélék családi titkairól az Ecology Letters online változatában lebbentették fel a fátylat az amerikai tudósok. A kürtcsigafélék (Buccinidae) a csigák (Gastropoda) osztályához és a Sorbeoconcha rendjéhez tartozó család, amely 1500 fajt számlál, a legtöbbjük tengeri állat. Világszerte elterjedtek, megtalálhatók a Jeges-tengertől a trópusi tengereken át egészen a Déli-óceánig, az árapálytérségtől a nyílt tenger határáig mindenütt fellelhetők. A legtöbb faj a szilárd aljzatot kedveli, de vannak, amelyek homokba ássák magukat.

A Kaliforniai Egyetem davisi intézményének kutatói Rick Grosberg professzor irányításával 1994 óta foglalkoznak a Solenosteira macrospira kürtcsigafélékkel, azóta, amióta felfigyeltek arra, hogy kizárólag a hímek csigaházán találhatók úgynevezett petekapszulák - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. A további vizsgálatok igazolták, hogy az adott faj esetében az utódok gondozása valóban kizárólag a hímek feladata. "Amikor a Solenosteira macrospira csigák párosodnak, a nőstény odaragasztja az egyenként több száz petét tartalmazó kapszulákat a hím házára. Utóbbi egyfajta sziklapótló lehet, hiszen a csigák élőhelye kevés olyan stabil helyet kínál, ahová oda lehetne tapasztani a petéket" - magyarázta Stephanie Kamel, a tanulmány társszerzője. Az eljárás további előnye, hogy a hímek idejük jelentős részét a vízben töltik, vagyis a petéket nem veszélyezteti a kiszáradás, mint egy szikla esetében. A hímek csigaházukon kapszulák tucatjait hordozzák, amelyek mindegyikében 250 pete van. Ahogy az utódok kikelnek, a kicsinyek közül némelyik felfalja testvéreit. Általában csupán néhány csiga éli túl a testvérgyilkosságot és kerül ki élve a petekapszulából – írja az MTI.

Stephanie Kamel elvégezte a kapszulákban lévő peték DNS-vizsgálatát és kimutatta, hogy a hímek csigaházán "nevelkedő" utódoknak csupán 24 százaléka a sajátja. Egy-egy hím 25 másik hím utódát dajkálhatja a hátán. "Rendkívüli mértéket ölt a promiszkuitás a nőstények körében, közülük némelyik akár egy tucat különböző hímmel párosodhat" - jegyezte meg Stephani Kamel. A petekapszulák hordozása jelentős fizikai megterhelést jelent a Solenosteira macrospira hímek számára, amelyeknek a fizikai igénybevétel miatt csökken a testsúlyuk. A tudósoknak eddig nem sikerült megfejteniük a kürtcsigafélék viselkedésének okait.