Reklámtáblának árulják a Holdat

olyan kampányt folytat, amelyben Holdparcellákat árusít reklámfelületként. Tereprendezés és földmunka révén gigantikus reklámszövegeket vájnának a Föld kísérőjének felületére, amelyek – ha szabad szemmel nem is, de – távcsővel már láthatóak volnának a hatmilliárd potenciális fogyasztó számára.

2009. október 11., 05:39

De van-e reális esély arra, hogy egy profitéhes vállalkozás gépet a Holdra juttatva módszeres tereprendezésbe kezdjen odafönn? Vagy ez ma még a science-fiction témakörébe tartozik? A 168ora.hu szakértőt kérdezett az ügyben.

„Először is: nemzetközi normák és egyezmények tiltják az ilyesmit. Pontosan szabályozták, hogy milyen tudományos kutatásokat lehet végezni az űrben, de hát kiskapuk akadnak. Nem tartom valószínűnek, hogy megvalósul ez a terv, de úgy tűnik, Amerikában mindent el lehet adni,” mondta a 168ora.hu megkeresésére Kocsis Antal, a Magyar Csillagászati Egyesület Hold-megfigyelési Szakcsoportjának vezetője.

Kocsis Antal emlékeztetett rá: néhány éve egy másik cég hasonlóképpen a Hold parcelláit kínálta megvételre egyfajta „telekkimérés” során. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy tételesen sehol sem szerepel, hogy a Holdon tilos a reklám, hiszen a szóban forgó jogszabályok megszövegezésekor fel sem merült ilyesmi.

A cég által készített demonstrációs videó szerint egy feljuttatott robotgép hosszanti, párhuzamos árkokat vájna a Hold kőzetébe, illetve a porba. Az így kialakuló fény-árnyék hatás pedig már látszana a Földről, ennek segítségével „írnának” reklámszövegeket, „rajzolnának” ábrákat és logókat az égitestre.

Elméletileg kivitelezhető egy ilyen fantazmagória

„A Földről távcsővel már látni kisebb, egy kilométeres, néhány százméteres alakzatokat a Hold felszínén, így ha ekkora ábrákkal, vagy betűkkel próbálkoznak, akkor ez gyakorlatilag látható volna,” mondta Kocsis Antal, aki a Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbitert hozta fel példaként. „Ez az új amerikai holdszonda olyan jó felbontású képeket készített, hogy az Apolló leszállóegységek talapzatát és annak árnyékát, mi több, a holdautó által kitaposott nyomvályút is tisztán látni a képeken valamint a korábban Holdon landolt szondákat, rakétafokozatok becsapósásának nyomát is fényképezett az LRO.”

Az amatőrcsillagász arra figyelmeztetett, hogy ennél sokkal veszélyesebb az ötlet, amely szerint alacsony földkörüli pályára állítanának reklámfelületeket. Műholdakat, amelyekre olyan világítást, tükröző felületeket, esetleg óriási ballonokat szerelnek, hogy szabad szemmel is láthatóvá válnak. „A Nemzetközi Űrállomást is nagyon jól látni távcső nélkül, ezért úgy gondolom, ez veszélyesebb realitás, habár az ilyen ötletek ellen a csillagász szakma egységes ellenérzéssel lép fel,” mondta Kocsis.


Ha túltesszük magunkat az erkölcsi megfontoláson, problémásabbnak ígérkezik az ügy anyagi és dologi vonzata. A Holdba vésett reklám ugyanis elképesztően sokba kerülne. Nem véletlen, hogy csupán 1969-től 1971-ig működtek az emberes Holdmissziók, az utolsó három küldetést pedig le is fújták anyagi okok miatt.
Ennek kapcsán az amatőrcsillagász elmondta: az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) már tervezi, hogy emberekkel visszatér a Holdra, 2025-20030 körül, egyelőre nem pontosított céldátummal. Már tesztelik a legújabb generációs hordozórakétákat.

„Valószínűtlennek tartom, hogy a Holdba vésett reklám ötletét magáncég meg tudja valósítani belátható időn, a következő egy-két emberöltőn belül,” szögezte le Kocsis Antal.