Rejtélyes remegéseket észleltek a föld mélyében
Rejtélyes remegéseket észlelnek kaliforniai kutatók a Szent András-árok középső részén.
Hogy mik ezek a titokzatos rezgések, nem tudják, ám a tudósok némelyike úgy véli, hogy a Föld mélyén gyülemlő feszültség gyorsabban nő, mint feltételezték, ami egy nagy erejű földrengés növekvő veszélyét jelzi. A kaliforniai szeizmológusok tanulmánya a Science folyóirat pénteki számában látott napvilágot.
A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói 2001 júliusa és 2009 februárja között kísérték folyamatosan figyelemmel a törésvonal középső részében a szeizmikus aktivitást, és több mint 2000 rázkódást regisztráltak. Ezek némelyike csupán néhány percig, mások viszont akár egy fél óráig is tartottak – írta az MTI.
A földrengésekkel ellentétben a remegések mélyebben alakulnak ki és tovább tartanak
Morajlás
A vizsgált időszak alatt két erős földrengés sújtotta a térséget: a 2003-as a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű volt, míg a 2004-es 6-os erősségű. A kutatók észlelései szerint a 2003-as földrengés után a remegések gyakorisága megkétszereződött, a 2004-es után viszont hirtelen meghatszorozódott. A rezgések mindmáig észlelhetők, noha gyakoriságuk az utóbbi időkben valamelyest csökkent. A tudósok ennek ellenére aggódnak, mivel a mikroszeizmikus nyugtalanság gyakorisága mind a mai napig a 2003 előtti szint kétszerese.
A szeizmológusok a 2004-es földrengés előtt ugyancsak szokatlanul erős morajlást észleltek.
"Az a tény, hogy a remegések mindmáig fennmaradtak, azt jelentheti, hogy a következő földrengés hamarabb bekövetkezik, mint várjuk" - hangsúlyozta a kutatást irányító Robert Nadeau, az egyetem szeizmológia-professzora.
Nem tudják, hogy viselkedik
Nadeau 2005-ben elsőként fedezte fel a rezgéseket a Szent András-árok mélyén. Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a jelenség csupán azokban a térségekben fordul elő, ahol egyik tektonikus lemez a másik alá csúszik.
Susan Hough, az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey) szeizmológusa érdekesnek találta kaliforniai kollégáinak megfigyeléseit, ám véleménye szerint még korai belőlük bármiféle következtetést levonni. "Nem rendelkezünk elég adattal, hogy megállapítsuk, hogyan is viselkedik hosszú távon a Szent András-árok" - emelte ki Hough, aki nem volt részese a vizsgálatnak.
A nagy kaliforniai földrengések a Szent András-törésvonal rendszerében jelentkeznek. A törésvonal a Csendes-óceáni és az Észak-amerikai kőzetlemezt választja el egymástól, kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan 1100 kilométeren át húzódik észak-nyugati irányba, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad tovább.
A törésvonal mentén a lemezek egymáshoz viszonyított, jobbra tolódó mozgása az oligocéntől mindmáig tart, az összegzett elmozdulás a 600 kilométert is eléri. Évente 5 centiméter a relatív elmozdulás; az 1906-os San Franciscói földrengés után 4,5 méterrel mozdult el.
