PISA: csapnivaló a magyar diákok kreativitása

A 2012-es PISA-felmérés eredményei szerint valamennyi vizsgált területen romlott a magyar iskolások teljesítménye. Tanulóink matematikából, szövegértésből és természettudományos ismeretekből sem érik el az OECD-országok átlagát – írja ismertetésében az

Mi több, a 2012-es felmérés kiegészítő vizsgálatának idén április elején nyilvánosságra hozott adatai azt bizonyítják, hogy a kreatív problémamegoldás is komoly kihívás elé állítja őket.

E tekintetben a kutatásban részt vevő országok 44-es listáján hazánk a 33. helyet foglalja el, és ezzel a helyezéssel a régióban csak Bulgáriát és Montenegrót utasítja maga mögé – írja az

A problémamegoldás képességének fejlettségét nem először vizsgálja a PISA-program. A 2003-as felmérésen Magyarország nagyjából az OECD-országok átlagát teljesítette, 2012-ben viszont jelentősen elmaradt ettől a szinttől. A problémamegoldást vizsgáló tesztek jelentőségét az adja, hogy a feladatok megoldásához a PISA által vizsgált mindhárom alapképesség szükséges. Ezzel is magyarázható, hogy a magyar tanulók gyengébben szerepeltek ezen a területen, mint amire a matematikából, szövegértésből és természettudományos ismeretekből nyújtott teljesítményük alapján számítani lehetett.

Nem volt ez mindig így. Nemzetközi felmérések adatai alapján tudjuk, hogy a magyar tanulók a matematikai és a természettudományos ismeretek terén a hetvenes és nyolcvanas években a világ élvonalához tartoztak. Sőt a nyolcvanas évek elején – japán és svéd diáktársaikat megelőzve – toronymagasan vezették a vonatkozó statisztikákat. A vezető helyet azonban nem sikerült sokáig megőrizni: a kilencvenes években diákjaink teljesítménye már csak a középmezőnyhöz volt elegendő –