Nem pötty, és nem piros, de létezik

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten egy lakossági fórumon feltett kérdésre válaszolva azt mondta, ázsiai származásunkat az is bizonyítja, hogy akárcsak a japán gyerekeknél, a magyar újszülöttek fenekén is piros pöttyöket találhatunk. A miniszter tévedett, pedig ha pontosabban utánanéz, igaza is lehetett volna. Utánajártunk, mire gondolhatott.

2012. november 19., 19:19

Szerző:

„Kisgyermekeink fenekén, olyan százból harmincból hat hétig kis piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén – mondták nekem japán tudósok” – hangzik el a videóban. Rövid kutatómunka után megtaláltuk, mire gondolhatott a miniszter, amikor piros pöttyre gondolt: nem pont az, hanem folt, nem feltétlenül a fenéken jelenik meg, nem hat hétig, hanem akár pár évig is látszik, és nem piros, hanem kék, esetleg barna. A japánokhoz, legalábbis kelethez viszont valóban köze van: mongolfoltnak hívják a jelenséget, írja az

Index.

A jelenség újszülötteken és kisgyermekeken megfigyelhető, nevezik még gyerekpöttynek, szemita foltnak, újszülött szakrális kék foltjának és veleszületett melanocitózisnak is. A mongolfolt nevet Erwin Bälz német antroplógustól, a japán uralkodócsalád személyi orvosától kapta, aki azt gondolta, a kék foltok csak a mongoloid rasszon belül figyelhetőek meg.

A foltok általában néhány év alatt eltűnnek, 7-13 éves korra pedig szinte mindenkiről. Emiatt nem szükséges külön kezelni sem. Viszont családvédelmi szakembereknek gyakran félreértésekre ad okot, mert hasonlít egy bántalmazás miatt kialakult véraláfutáshoz.

A mongolfoltokat a melanocitákban (pigmentsejtekben) található melanin okozza: beszorulnak a bőr egyik rétegébe, az irhába, amíg a magzati fejlődés alatt a velősánctól a felhámba tartanak. Mikroszkopikus méretben ezek a melanocitózisok népcsoporttól függetlenül minden újszülöttön láthatóak. Megjelenésük típusai népcsoportonként változnak.