Nagyon korán felébred az emberben a bosszúvágy

2017. december 22., 10:40

Szerző:

Már hat évesen akarjuk látni, hogy a rossz, a gonosz elnyeri méltó büntetését és ezért képesek vagyunk áldozatokat is hozni – írja a BBC Mundo egy német tanulmányra hivatkozva, amely arra volt kíváncsi, hogy melyik az az életkor amikor kifejlődik az igazságérzet.

Nikolaus Steinbeis a Max Planck Intézmény vezette kutatás egyik munkatársa a Nature Human Behaviour című újságnak számolt be a kísérletük eredményéről.

Hat éves kortól már kialakul az igazságérzet
Fotó: Pixabay

Ennek lényege az volt, hogy egy bábjátékot mutattak be 4-6 év közötti gyerekeknek (összesen 72-nek). Az egyik báb a szerep szerint megosztotta játékait a társaival, míg a másik elvette tőlük és ki is gúnyolta őket. Kisvártatva előkerült egy harmadik főszereplő báb, amelyik ütlegelni (büntetni) kezdte egyszer az egyik majd a másik bábot. Ezután a függöny összezárt, a színdarabnak elvileg vége szakadt.

A gyerekek így nem látták, mi történik a függöny mögött, viszont a jajveszékelést hallották.

A bábjáték vezetői ekkor azt mondták nekik, hogy ha adnak a jutalomként kapott matricáikból, akkor tovább nézhetik, hogy mi történik.

A tudósok szerint a hat éves gyerekek kétszer annyi matricával is hajlandóak lettek volna „fizetni” azért, hogy lássák ahogyan a rosszul viselkedő báb elnyeri büntetését – vagyis ahogyan a harmadik főszereplő ütlegeli. A jó bábra már nem igazán voltak kíváncsiak. A kísérlet vezetői azt is megfigyelték, hogy a gyerekek arcán elégedettség tükröződött amikor a rosszat megbüntették.

A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy hat éves kortól képesek az emberek feláldozni valamit ami számukra értékes azért, hogy lássák, igazságot szolgáltatnak.

A kutatók elvégezték a kísérletet a hozzánk legközelebb álló állatokkal, a csimpánzokkal is. Itt két ember szerepelt, egyikük megosztotta velük az ételét, a másik elvette tőlük. Míg ez zajlott megjelent egy harmadik szereplő, aki felváltva büntette az adakozó kedvű szereplőt és azt is, aki megfosztotta őket az ételüktől. Egy idő után bezárták a csimpánzok előtt az ajtót, az étel velük maradt.

Ahogy a gyerekeknél, amikor a függönyt elhúzták, a csimpánzok is nyitogatni kezdték az ajtót amely mögött az étellopó szereplőt dorgálta, büntette a harmadik szereplő.

A kutatók szerint az, hogy a csimpánzoknál és gyerekeknél egyaránt megfigyelhető volt ez a viselkedés, azt jelenti, hogy a kooperációs készség fenntartásának evolúciós eredete van.