Minden 20. másodpercben meghal egy gyermek

Az élen Ausztrália áll, szorosan követi Afrika, a tartós szárazság problémát okoz Amerikában is: Kalifornia történetében először vízkorlátozást rendeltek el, apad a Colorado-folyó, Chilében már csökken az energiatermelés, szennyezettek a felszíni vizek Kínában. Kiszárad a világ negyedik legnagyobb tava, az Aral, csökken a Bajkál-tó vízszintje is, pedig a Földön ez a legmélyebb, és az édesvízkészlet egyötödét foglalja magában.

Az ENSZ adatai szerint a vízfelhasználás növekedése a lakosság növekedési ütemének kétszerese volt az elmúlt évszázadban. A statisztikák szerint ma közel 1,8 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd számára pedig a legalapvetőbb higiéniai feltételek sem állnak rendelkezésre – írja a

Emiatt a világon minden 20. másodpercben meghal egy gyermek. Az elmúlt fél évszázadban megháromszorozódott a bolygó vízigénye, 2050-ig pedig a becslések szerint további 55 százalékkal emelkedhet. Ráadásul a populáció is jelentősen növekszik majd, várhatóan eléri a 9,6 milliárd főt. Kong tehát a vízügyi vészharang.

Ausztrália a legszárazabb, Afrika a második

A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. A folyók nemcsak apadnak, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítást végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet, de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.

Afrika a második legszárazabb terület. Közel 300 millióan élnek olyan helyen, ahol egy főre kevesebb mint ezer köbméter víz jut. A kontinens lakosságának legalább negyede naponta több mint fél órát gyalogol, hogy vízhez érjen, annak minőségéről pedig keveset sejt. A jelentés szerint a fertőzött víz és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt óránként 115 ember hal meg.

Angol tudósok nemrégiben rájöttek, hogy a legnagyobb vízhiánnyal küzdő országok alatt hatalmas vízkészlet rejlik, a mennyiségét a felszínen található folyók és tavak százszorosára becsülik. Egyiptom, Líbia és Szudán alatt rejtőzhet a vízkészlet java, de ez csak lehetőség, hiszen a mélység hatalmas, ezek az országok önerőből biztosan nem tudják felszínre hozni a vizet.

Fejenként évi ötszáz köbméter a kritikus mennyiség

Glied Viktor, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományok tanszékének munkatársa a Kossuth rádió Közelről című műsorában elmondta: ötszáz köbméter az a kritikus mennyiség, amely egy évben egy ember szükségletét fedezni tudja. Azokon a területeken, ahol ezer köbméter alatt van ez a szám, vízszűkösséggel sújtott területnek nevezik. 1–3 milliárdra becsülik azon emberek számát, akik jelenleg vagy az elkövetkező 40-50 évben tiszta víz nélkül maradhatnak.