Magyar siker: úttörő jellegű munkát végzett a tudós

Barna B. Péter az MTA doktora és az Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének emeritus professzora vehette át a Nemzetközi Vákuum Unió 2010. évi tudományos díját a szervezet idei konferenciáján Pekingben. A magyar fizikus a rangos elismerést az egy és többfázisú vékonyrétegek növekedésének, szerkezetük és sajátosságaik összefüggésének megértésében elért kiemelkedő eredményeiért kapta. A technológiai díjat Seizo Morita-nak az Oszakai Egyetem professzorának ítélte oda a nemzetközi szervezet – írta az .

2010. augusztus 31., 07:02

Barna B. Péter teljes tudományos pályafutása alatt a vékonyrétegek kialakulásának elméletét és gyakorlatát kutatta, és e téren ért el nemzetközi szinten is egyedülálló eredményeket – nyilatkozott kollégája tudományos érdemeiről Bársony István, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatója. Mint elmondta: a mindennapi életben sok helyen találkozhatunk a vékonyréteg technikán alapuló eljárásokkal, amelyek gyakorlati alkalmazása szinte végtelen. Példaként említette, hogy vékonyréteg bevonatokkal lehet nemesíteni egyebek között bizonyos műanyag eszközöket, hogy így olcsón kapjunk fémes benyomást keltő tárgyakat. De speciálisan előállított komplex vékonyrétegeket találhatunk a szemüvegeink UV szűrő, karcoláscsökkentő bevonatain, az autóink fényezésén, de talán még jelentősebbek pl. az ipari szerszámok, vagy motoralkatrészek kopásálló bevonatai. - Az ilyen bevonatok vastagsága legtöbbször csupán mikrométeres vagy annak töredéke, mégis rendkívül ellenállóaknak és keményeknek kell lenniük, hiszen közvetlenül a külvilággal érintkeznek – magyarázta a mérnök-igazgató. Az ilyen vékonyrétegek különleges fizikai ill. kémiai vákuum eljárással készülnek. A területen folyó kutatások az olcsó tömbi anyagok nemesítésére szolgáló igényesebb, keményebb, ellenállóbb, tartósabb bevonatok kialakításának lehetőségét vizsgálják.

A Nemzetközi Vákuum Uniót, amely a magyar tudós munkásságát idén tudományos díjjal ismerte el, 1958-ban alapították. A tudós körökben igen elismert szervezet, amely harminc ország vákuum eljárással dolgozó kutatóintézményeinek szakmai egyesületeként működik, mintegy 15 ezer fizikust, kémikust, anyagtudóst, mérnököt tömörít. Tevékenysége kiterjed a vákuum- és vékonyréteg technológiák valamennyi részterületére, az alap- és alkalmazott kutatástól, a fejlesztés, gyártás, értékesítés folyamatain keresztül, egészen az oktatásig. - Évente különböző helyszíneken rendez szakmai konferenciát. Három évenként pedig tudomány és technológia kategóriákban kiemelkedő presztízsű díjjal jutalmazza az arra érdemes tudósok munkásságát. A díj a medál és oklevél mellett egy komolyabb összeget is tartalmaz – ismertette Bársony István. A díj alapítóinak célja, hogy elismerjék és bátorítsák a nemzetközi szervezet szakterületébe illő magas minőségű, a tudományos közösség által elismert kutatásokat. - A jelöltállítás javaslattétel alapján történik, de sem a jelölteknek, sem pedig a jelölőknek nem kell feltétlenül a Nemzetközi Vákuum Unió valamelyik szervezetéhez tartozniuk – mondta Bársony István. Mint hangsúlyozta, az egyetlen feltétel, hogy a díjkiosztást megelőző 10 évben a jelölteknek kiemelkedő minőségű elméleti vagy kísérleti eredményeket kell felmutatniuk a vákuum tudomány és technika, illetve ezek alkalmazásainak területén. Az MTA MFA igazgatója tájékoztatása szerint a magyar jelölések mellett Barna Péter amerikai, angol, német és japán kutatóktól és szervezetektől is kapott ajánlásokat, ami jól mutatja, hogy a tudományos közösség tisztában van a magyar fizikus teljesítményének jelentőségével – írta az mta.hu.

Barna B. Péter fizikai PhD. doktori fokozatát a Magyar Tudományos Akadémián szerezte meg 1967-ben, majd ezt követően az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet Vékonyréteg Fizika Osztályának vezetőjeként dolgozott. A debreceni Kossuth Lajos Egyetemnek 1991-ben lett a professzora, 1999-ben pedig megkapta az MTA doktora címet. Barna B. Péter szerzője, illetve társszerzője mintegy 200 tudományos publikációnak, amelyek összesen több mint 1600 hivatkozást kaptak. Fő kutatói munkássága a vékony rétegek fizikájára irányult, különös figyelemmel a felszíni jelenségekre, a kristálynövekedésre és a mikrostruktúrák fejlődésére – sorolta az MFA igazgatója, hangsúlyozva: a magyar tudós úttörő jellegű munkát végzett a vékonyrétegek transzmissziós elektronmikroszkópos előállításának és növekedésének technikájában, valamint nagymértékben hozzájárult a vékonyrétegek szerkezete és sajátosságai közötti összefüggések felderítéséhez. - A díj tulajdonképpen a magyar professzor teljes életművének jogos elismerése – méltatta Bársony István fizikus kollégáját, aki a visszajelzések szerint a pekingi konferencián nagy sikerű előadást tartott.